Szongott Kristóf armenológus, tanár, szerkesztő és múzeumigazgató 180 évvel ezelőtt született, 1843. március 21-én. Szongott munkássága elsődlegesen a magyar armenológia fejlődésére volt hatással, s ennek okán az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tematikus tartalomszolgálatatással emlékezik meg az armenológusról. A Magyar Elektronikus Könyvtár felületén elérhetővé vált a magyar armenológia fénykorában alkotott szerzők műveinek gyűjteménye. A könyvek szerzői örmény származású erdélyi írók, Szongott Kristóf kortársai, akik együtt gondozták a magyar armenológia ügyét.
Szongott Kristóf armenológus, tanár, szerkesztő és múzeumigazgató 180 évvel ezelőtt született, 1843. március 21-én. Szongott munkássága elsődlegesen a magyar armenológia fejlődésére volt hatással, s ennek okán az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tematikus tartalomszolgálatatással emlékezik meg az armenológusról. A Magyar Elektronikus Könyvtár felületén elérhetővé vált a magyar armenológia fénykorában alkotott szerzők műveinek gyűjteménye. A könyvek szerzői örmény származású erdélyi írók, Szongott Kristóf kortársai, akik együtt gondozták a magyar armenológia ügyét.
Az örmény nép a honfoglalás korszaka óta jelen van Kárpát-medence egyes területein. A legnagyobb létszámban a XVII. század második felében települtek be Erdélybe, legtöbbjük az általuk létrehozott Szamosújváron kapott lakóhelyet. A várost Örményvárosnak is nevezték. Szongott Kristóf családja is ebben a városban telepedett le. Szongott legnagyobb hatású tevékenysége az Armenia folyóirat szerkesztése volt, amely sok-sok szerző mozgósításával hozta el a magyar armenológia fénykorát. A tudományos és ismeretterjesztő írásokat közlő lap politikától mentesen, Magyar–örmény havi szemle alcímmel jelentetett meg genealógiai, irodalomtörténeti, néprajzi, nyelvészeti, történelmi írásokat, emellett szépirodalmat is közölt, valamint rövid híreket az örmény világból. Mindezt kizárólag magyar nyelven, az együttélés közös érdekeit ápolva. Szongott igyekezett a lehető legszélesebb szerzőgárdát bevonni a folyóirat készítésébe Erdély területéről és az országhatáron túlról egyaránt.
Az Armenia szerzőinek a nemzeti könyvtárban őrzött művei az évforduló alkalmából felkerültek a Magyar Elektronikus Könyvtár felületére. Ávedik Félix (A magyar örménység múltja és történeti jelentősége), Gopcsa László (Örmény regék), Herrmann Antal (Az örmények), Merza Gyula (Az örmény rítus magyar missziója), Lukácsy Kristóf (Adalékok az erdélyi örmények történetéhez), Patrubány Lukács (Örmény tanulmányok) és természetesen Szongott Kristóf (A magyarországi örmények etnographiája) munkái, fordításai – összesen 74 tétel – is szabadon hozzáférhetők digitalizált változatban.