Április 1-jével útjára indul az év legnagyobb színházi eseménye, a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia, amely több tucat helyszínen pörgeti majd fel a hazai színházi életet. A szervezők a március 27-én tartott sajtótájékoztatón a fesztivál április 15-i ünnepélyes megnyitójáról és további különleges projektekről is beszámoltak.
A legnagyobb európai színházi esemény
A színházi olimpia kétségkívül kiemelkedő eseménysorozat a színházi világ berkein belül. A hétszázötven programot felölelő, három hónapos fesztivál 58 országból 400 társulattal, valamint 7500 fellépővel érkezik, hogy a hazai színpadokon megmutassák saját kultúrájukat és közben megismerkedjenek a miénkkel. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a fesztivál művészeti vezetője így foglalja össze a színházi olimpia esszenciáját és feladatát: „Azokat a hidakat, amelyeket a politika lerombol, közös szenvedélyünk, a színház révén kötelességünk a lelkekben újraépíteni.”
Mint mondta, a magyarországi színházi olimpia több szempontból is egyedülálló: nemcsak időtartamát és a programok, helyszínek számát tekintve, de sokszínűségében is különleges. Az olimpiák történetében először jelenik meg a bábszínházi műfaj, az ifjúsági és gyermekszínházi előadások, amelyek lehetővé teszik, hogy az egészen apróktól kezdve a felnőtt korosztályig bevonják a jövő közönségét.
Színházi világnap és olimpiai útifilm
A sajtótájékoztató egyik különleges apropóját a színházi világnap adta. Theodórosz Terzopulosz görög rendező egy tradicionális színházi, tragédiamaszkkal ajándékozta a meg a Nemzeti Színházat. Az ünnepélyes átadás a görög Epidauroszban, az ókori amfiteátrumban történt. A maszkot a fiatal színészgeneráció két képviselője, Sipos Ilka és Juhász Péter vette át, akik a mesterrel budapesti Bakkhánsnők rendezésében is együtt dolgoztak. A két fiatal a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának harmadéves hallgatója, Vidnyánszky Attila, Zalán János és Varga Zsuzsa osztályában. A görög művész beszédét így zárta: „Szívből gratulálok a magyar Nemzeti Színháznak és a szervezőknek ahhoz a lendületes, sokrétű és egyetemes programhoz, amely felébreszti azokat az igazságokat, amelyeket csak a nagy színházi művészet tud nyújtani.”
Az átadást követően a maszk „útnak indul”, és egy európai utazás során meglátogat a színházi olimpia résztvevői közül néhány művészt. A maszk kalandjait a színházi olimpia weboldalán és közösségi csatornáin is követhetjük majd. A tradicionális színházi maszk az április 15-i nyitóeseményre érkezik Magyarországra, ahol egy rendhagyó produkció során a Duna fölött is átkel majd.
Cirkusztörténelmi jelentőségű artistaprodukció a megnyitón
A Fővárosi Nagycirkusz artistái is tartogatnak meglepetéseket. Április 15-én a Duna felett kifeszített drótkötélen egyensúlyozva sétál át a folyó egyik partjáról a másikra ifj. Simet László artistaművész. Az egyedülálló „Átmentem” nevű produkciót a Belgrád rakpart 18. és a vele ellentétes budai alsó rakpart közötti dunai szakaszon, az Erzsébet és a Szabadság híd között a rakpartról és e két hídról lehet majd megtekinteni.
Utcaszínház, játékok és koncertek a megnyitó programjában
A cirkuszművészeti világszám mellett színházművészeti fiesztává változnak Budapest terei és a Nemzeti Színház. Az április 15-i ünnepélyes megnyitó 14 órakor zászlófelvonással kezdődik a Bajor Gizi parkban, amelyet egészen estig különböző programok követnek: koncertekkel, tematikus játékokkal, amatőr színházi produkciókkal és további utcaszínházi performanszokkal várják az érdeklődőket, egészen 22 óráig. Akik már biztosan az ünnepi megnyitó fellépői között lesznek: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, Földes László Hobo, a Kossuth-díjas Szarka Tamás és zenekara, valamint az SZFE zenekara.
A szervezők kiemelték, hogy április 15-én érdemes a villamos helyett a sétálást választani, ugyanis az utcaszínházi műfajt több mint húsz társulat képviseli majd, a hazaiak mellett Spanyolország, Németország, Franciaország, Lengyelország, Svájc, Hollandia és az Egyesült Királyság művészei is fellépnek. Budapest utcáit járva találkozhatunk extravagáns gólyalábasokkal, nosztalgikus guruló járgányokkal, kerekeken guruló hajócsodával is. Az utcaszínházi felvonuláshoz nyolc magyar társulat is csatlakozik: a Langaléta Garabonciások, a Bab társulat, a Bóbita Bábszínház, a Csodamalom, a Kövér Béla Bábszínház, a Mikropódium Családi Bábszínház és az Agostones utcazenészei. Programjukban óriásbábok sokszínű arzenálja, vásári játékok és gólyalábasok szerepelnek, de begördül majd a Karzat Színház gőzöse is.
Életre kel a bárka
Az önálló fesztiválnak is beillő április 15-i esemény egyik fő attrakciója a Karzat Színház társulatának kiemelkedő produkciója lesz. Pál Kálmán igazgató és munkatársai egy 25 méter hosszú, több mint öt méter magas árbóccal felszerelt bárka építésén dolgoznak, amelynek segítségével a színházi olimpia szimbolikus bárkája valódi formát ölt. Mindez azonban nemcsak egy képzőművészeti installáció, hanem egy nem mindennapi utcaszínházi produkció központi eleme is. Ahogy Pál Kálmán fogalmaz: „a bárka egy experimentális próbálkozás, nem dekorációs elem”. Ahhoz ugyanis, hogy a bárka valóban életre keljen, egy harmincfős csoport összehangolt munkája szükséges. „A harminc ember közösen mozgatja a tíz önálló szerkezeti elemből összeálló hajót, és ez a mozgatás egységet, erőt kell sugalljon, közösséget kell formáljon” – mondta a Karzat Színház igazgatója.
A bárka további értelemben is közösségi performansszá válik, ugyanis mielőtt elindulna célállomása, a Nemzeti Színház felé, fedélzetére várja a színházi olimpia összes hazai befogadó színházának képviselőjét, hogy közösen bocsássák útjára a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia szimbólumát.