A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös rendezvényére látogathatott el a közönség április 26-án este hét órakor a Nemzeti Színházba, ahol a forradalmár költő, Petőfi Sándor versei köré szerveződő előadás mellett fontos bejelentést is tettek a szervezők.
1967 óta április végén ünnepeljük a magyar nyelv hetét – emelte ki Balázs Géza –, méghozzá egy olyan nagy volumenű rendezvénysorozattal, amely korábban az egész országot felölelte, s bár mostanában mindez némiképp visszaszorulni látszik, azért még mindig vannak rendezvények, amelyek a magyar nyelv szépségeit hirdetik az ország számos pontján. Ilyen például az éppen induló programsorozat, a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhely nyelvstratégiai programjának új eleme, az Anyanyelvi piknik országjáró sorozata, amelynek részleteit Terdikné dr. Takács Szilvia, a Petőfi Kulturális Ügynökség szakértője ismertette a hallgatósággal. „Ezzel a mai nappal tehát útjának indul az Anyanyelvi piknik, innen Budapestről, és az ország különböző pontjaira fogunk ellátogatni, méghozzá olyan anyanyelvi rendezvényekkel, amelyek nem iskolai vagy konferenciaszerű programokat kínálnak fel, hanem sokkal inkább az élő, a lélegző nyelvet állítják a középpontba” – mondta Terdikné dr. Takács Szilvia. A tervezett helyszínek között pedig nagyvárosok és egészen kis falvak is szerepelnek, például Sátoraljaújhely, Berettyóújfalu, Nagyvárad, Aranyosapáti, Zamárdi, Ragály és Kiscsősz. Az Anyanyelvi piknik különlegessége, hogy a programokat mindig a helyi atmoszférához igazítják, izgalmas nyelvi kérdések, nyelvi játékok, irodalmi műsor és élő nyelvi tanácsadás is színesíti majd a repertoárt.
Ezt követően a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves zenés színművész osztályának tagjai sorakoztak fel a színpadra, hogy bemutassák a Petőfi200 című előadásukat, amelynek alkotói között szerepel Szilágyi Enikő művészibeszéd-tanár, Kiss-B. Attila és Homonnay Zsolt osztályvezető tanárok, illetve Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője.
Amikor kezdetét vette a Petőfi-bicentenárium, mindannyian tudtuk, hogy mostantól fogva egy jó darabig csupán az nem botlik a költőnkbe, aki tudatosan kerüli a vele való találkozást. Persze akaratlanul is fölmerül a kérdés, hogy egy mindössze 26 évet megélt költőt hogyan is lehet minduntalan újabbnál újabb nézőpontból megközelíteni, hogy az semmiképpen se váljék unalmassá, ismétlődővé. Szerencsénkre azonban Petőfi Sándor alakjának, élettörténetének, költészetének, illetve kultuszának sokszínűsége tökéletes alapul szolgál ahhoz, hogy minden egyes – ehhez hasonló – előadás segítségével újabb perspektívából szemlélhessük őt, közelebb kerüljünk lényéhez. A másodéves zenész osztály ez alkalommal pedig a forradalmár költőt és verseit helyezte a fókuszba, Petőfi leghíresebb forradalmi költeményeinek e nagyszerű előadása által mi magunk is az 1848–49-es szabadságharc atmoszférájába csöppenhettünk; A XIX. század költői, a Ha férfi vagy, légy férfi, a Megint beszélünk s csak beszélünk…, a Nemzeti dal, és az ehhez hasonló nagy Petőfi-versek mind párbeszédbe léptek egymással, s így együtt – a kiváló zenei aláfestéseket is ideértve – egy olyan előadást alkottak, amely méltán érdemelte ki a közönség vastapsát. Szívből gratulálunk hát a másodéves zenés osztály előadóinak, és velük együtt skandáljuk mi magunk is:
„Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!”
(Föltámadott a tenger)