S megállt a mindenség mintha
az összlétezés levegőért kapkodna
ahogy fentről lefelé és vissza,
ahogy folyton függőleges
az idő.
Mindenhatás
Az öröm a terv,
a mindenhatás.
Ezért húzom át
a gyűrűsujjam
konyhában kéklő
forró gázlángon.
Gyorsan, ne égjen.
Nyomot se hagyjon.
Csak érinteni
csupán a lelket
akarom.
Egy pillanatra csak,
de hasonlíthassak
Istenre.
Bölcső
Emlékszem,
egy kád forró vízben ültem.
Egyedül csak én neveltem a fodrokat.
Aztán meguntam, hát elapadtak.
És akkor először nézett rám
az az elhagyott anyajegy-mintázat.
A köldököm körül lakott.
Ujjbegyemmel egyiket
puhán a másikhoz, mint hidakat.
S megállt a mindenség mintha
az összlétezés levegőért kapkodna
ahogy fentről lefelé és vissza,
ahogy folyton függőleges
az idő.
Emlékszem,
egy kád forró vízben ültem.
Saját anyaméhem rózsaszín bölcsőjében.