Kántor Mihály | A süllyedő város árnyai

Kántor Mihály 2020. augusztus 10., 13:20

A 1920-as évek második felében, a nagy gazdasági világválság idején járunk. Történetünk főszereplője Charles Reed, a nyugalmazott haditengerészeti búvár, aki ma a magánnyomozó mesterséget űzi. Mélytengeri vízióktól gyötörve, hajóval érkezik a massachussettsi Oakmont városába, melynek legszebb napjai már oly rég elmúltak, hogy talán sosem voltak.

Forrás: gamechannel.hu

A modern gótikus horrorirodalom egyik legkiemelkedőbb alakjáról, Howard Phillips Lovecraftről és munkásságáról már írtunk korábban a novellái ihlette Call of Cthulhu című játék kapcsán. Mivel a 20. század elején alkotó író műveinek jogai mára már köztulajdonba kerültek, így bárki írhat történeteket, készíthet filmet vagy játékokat az általa kitalált helyszínek vagy szereplők felhasználásával. Lovecraft novellái azonban nemcsak fikciós helységeiről vagy kutató természetű szereplőiről ismertek, hanem nyomasztó, kozmicista világképének koncepciójáról is. Ennek egyik alaptézise, hogy az univerzum valóságos mivolta egyszerűen elviselhetetlen lenne az emberi elme számára, ezért egyfajta áldásos féltudatlanságban élünk csak azért, hogy kollektív elménk épségét megőrizzük. Történeteinek szereplői olyan intellektuális személyek, akik kíváncsiságuk – vagy a véletlenek szerencsétlen egybeesése – okán egy-egy rövid pillanatra bepillantást nyernek a kozmikus összefüggések elkendőzött képletébe. A tiltott tudással való szembesülés jutalma pedig rendszerint őrület vagy halál.

Az ukrán Frogwares leginkább a szintén szabad felhasználású Sherlock Holmes-történetek videójátékos továbbgondolásával vált híressé. A nyomozós játékok fejlesztése terén szerzett tapasztalataikat vitték tovább a Lovecraft inspirálta The Sinking City című játékukba is. Ennek sztorija ugyan teljes egészében a készítők munkáját dicséri, ám alapját két, motívumaiban nagyon pontosan megidézett novella képezi. Az egyik az eredetileg 1920-ban megjelent és később magyar nyelvre is lefordított Arthur Jermyn, mely a származás, illetve a régmúlt kutatásának veszélyeiről mesélt. A másik az 1936-os Árnyék Innsmouth felett, mely szintén több honi kiadást is megért. Ez a történet egy eldugott, leromlott és belterjes halászfalu krónikája, ahol a helyiek förtelmes vallásgyakorlata végül a szövetségi kormány és a hadsereg figyelmét is felkelti.

A 1920-as évek második felében, a nagy gazdasági világválság idején járunk. Történetünk főszereplője Charles Reed, a nyugalmazott haditengerészeti búvár, aki ma a magánnyomozó mesterséget űzi. Mélytengeri vízióktól gyötörve, hajóval érkezik a massachussettsi Oakmont városába, melynek legszebb napjai már oly rég elmúltak, hogy talán sosem voltak. Egy kataklizmikus áradás következtében a település nemcsak elszigetelődött a kontinenstől, de utcáinak nagy részét is elöntötte a víz. Ez olyannyira súlyos és láthatólag tartós, hogy a város egyes részei között az utcákon csak csónakkal lehet közlekedni. Persze Velence romantikáját nyugodtan felejtsük el – Oakmont roskadozó épületekkel tarkított, szinte folyamatosan esőverte lidérces város, a szemét, a rothadó halmaradványok és a megsüllyedt hajóroncsok rosszkedvű palettája. A helyiek bizalmatlanok és gyanakvóak, soraikban ugyanúgy megbújik a Ku-Klux-Klan, mint a hadsereg által lerombolt szomszéd halászfalu, Innsmouth torz menekültjei. Utóbbiakat nem nézi jó szemmel a városban uralkodó Throgmorton család, melynek jelenlegi feje Robert, aki sajátos, ám büszkén viselt genetikai torzulását nemesi vérvonalára vezeti vissza. Hősünk első útja hozzá vezet, s bár Throgmortonnak a zsebében van a helyi rendőrség, mégis minket bíz meg eltűnt fia felkutatásával.

Első nyomozásunk során rögvest alkalmunk nyílik kitanulni a detektívtechnika csínját-bínját. A tárgyi bizonyítékok, a kihallgatások és a helyszíneléskor begyűjtött nyomok a hangzatos Mind Palace menüpontban rendszerezhetőek össze. Összefüggéseket keresve itt kapcsolhatjuk egymáshoz őket, és vonhatunk le belőlük következtetéseket, melyek az ügy lehetséges megoldásai. A nehézségi beállításainktól függően a nyomelemzéshez tippeket is adhat a játék, sőt arra is felhívja a figyelmünket, ha a kirakós egy darabja még hiányzik. Ahogy a detektívmunka során adódni szokott, néha a lőfegyverünket is használnunk kell, de csak szűkösen jut lőszer. Szerencsére a megfelelő komponens birtokában magunk is készíthetünk ilyet.

Nyílt világú játékról lévén szó, előbb-utóbb bárhová eljutunk a kerületekre osztott városban. Mindenhol különféle ügyekbe keveredhetünk, melyek egy része csak a világot színesíti, egy része azonban a város túlvilági rejtélyének központi konfliktusához kötődik. A zavarodott lelkű lakók, és az egymással szembenálló gyűlölködő frakciók között lavírozva bontakozik ki előttünk egy, a világválság egzisztenciális romlottságával és a korra jellemző gátlástalan rasszizmussal színezett okkult kaland. S bár a játék nem minden tekintetben tud felnőni a maga által támasztott elvárásokhoz, ambíciói miatt mégis a jobban sikerült Lovecraft-játékok közé sorolhatjuk.

 

(The Sinking City. Platform: PC, XBox One, PlayStation 4, Nintendo Switch.)

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2020. június 6-i számában.)