Bonczidai Éva | „Szeretném megmérhetni, mennyit ér egy ember”

2020. június 26., 08:05

„Ha a háborúra gondolok, szeretném megmérhetni, mennyit ér egy ember – mert igaz egyrészt, hogy komplikált szerkezet, hogy előállítása sok fájdalom és áldozatba került, hogy egy egész világ vész el, ha ő elveszik – például én velem. Másrészt azonban – úgyis születik helyette más” – írta Békássy Ferenc 1914-ben, mielőtt önként bevonult volna a pápai kiképzésre.

Békássy Ferenc (1893–1915) az első világháború idején – Forrás: Wikipédia

Különleges újrafelfedeznivalót kínál a Békássy Ferenc összes műve című, vaskos könyv. Weiner Sennyei Tibor szerkesztésében és előszavával ugyanis végre egy fedél alá került e különleges ifjú összes fellelhető írása, nemcsak a versei, tanulmányai és esszéi, hanem a levelei is, köztük a beteljesületlen szerelme krónikája.

Békássy Ferenc 1893. április 7-én született Zsennye kastélyában, ahol most alkotóház működik, amelynek kertjében nyugszik. Cambridge egyetemén, a King’s College falai között tanult és diplomázott, két nyelven írt, az első versei Angliában jelentek meg. John Maynard Keynes későbbi híres közgazdásszal és Ludwig Wittgenstein neves filozófussal együtt az elit Apostolok Társasága tagja volt.

Huszonkét évesen, 1915. június 25-én a keleti fronton esett el. „Ha a háborúra gondolok, szeretném megmérhetni, mennyit ér egy ember – mert igaz egyrészt, hogy komplikált szerkezet, hogy előállítása sok fájdalom és áldozatba került, hogy egy egész világ vész el, ha ő elveszik – például én velem. Másrészt azonban – úgyis születik helyette más” – írta 1914-ben, mielőtt önként bevonult volna a pápai kiképzésre. Bár megvetette a háborút, úgy érezte, hazafias kötelessége, hogy megvédje hazáját. Épp egy nappal azelőtt, hogy Nagy-Britannia hadat üzent volna az Osztrák– Magyar Monarchiának, hazaindult – kölcsönkért pénzből. Ha csak egy napot késlekedik, mint ellenséges ország állampolgárát internálták volna, és talán túlélhette volna a nagy háború éveit. De ő eltökélt volt az elhatározása mellett. „Élvezem a katonaéletet – büszke lovas lettem (!), mesterlövész (!) és minden, amit el tudsz képzelni. Az agykapacitásom arányosan csökkent az izomzatom növekedésével”  – olvasható a Keyneshez írt levelében.

Haláláról kétféle történet ismert. Nagy Eszter, Békássy Ferenc festőbarátjának, Nagy Sándornak a lánya 1985-ben így idézi fel: „Békássy Feri gyermekkori szerelmem volt, és tragikusan meghalt az 1914-es háborúban. (…) Aludtak egy kis erdőben, az őr nem vigyázott és a kozákok gulyássá aprították a huszárokat. Feri körül feküdtek a versei, arról ismerték fel, mikor hazahozták a szülei.” A Magyar Királyi 7. huszárezred történetét feldolgozó tanulmány viszont másként ismerteti a június 25-i dobronuci eseményeket: „…az orosz támadás megismétlődött, de cselhez folyamodtak: kezeiket a megadás jeléül magasba tartva közeledtek, a huszárok a tüzelést beszüntették. Az oroszok azonban az állások közelébe érve hirtelen kézigránátokat dobtak a huszárokra…”

Halála után Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád emlékezett meg Békássy Ferencről. Írásait az édesanyja, Bezerédj Emma kis példányszámban megjelenő négy kötetben adta ki 1915 és 1917 között. Angolul írott verseit pedig 1925-ben Virginia Woolf és Leonard Woolf adta ki Adriatica and other poems címmel. Hosszú idő után egybegyűjtött írásai 2010-ben, szerelmes levelei 2013-ban jelenhettek meg, összes műveit pedig most a Magyar PEN Club kiadásában veheti kézbe az olvasó.

 

(Megjelent a magyarországi Előretolt Helyőrség 2018. november 10-i számában)