Fekete J. József: Minek a tanszékvezetőnek paróka?

2021. december 10., 10:59

Érdekes, hogy mennyire szeretnek írni az orvosdoktorok. És jól is megy nekik a szavakkal bíbelődés. Elsőként talán Németh László jut eszünkbe, vagy éppen Csáth Géza, esetleg Csehov, Stanisław Lem meg Polcz Alaine. Nálam listavezető Benedek István, mert nagyon fiatalon olvastam tőle az Aranyketrec című könyvét, amely alaposan lehorgonyzott olvasmányélményeim közt. Ha viszont valami általánosabb, nemzetközi népszerűségi listára gondolunk, az orvos írók között kétségtelenül Robin Cook áll jelenleg élen. Írt vagy 30 regényt, de ma is, 81 éves korában is orvosnak tartja magát, nem pedig írónak. Könyveiben viszont eredményesen elegyíti a két szakmáját. Témái a közegészségügyi, orvostudományi eredményekbe szőtt bűncselekmények és azok leleplezése. Úgy tűnik, mintha a bűnügyek és a (magán)nyomozások csupán ürügyként szolgálnának, hogy az író az orvostudomány friss eredményeit népszerűsítse, esetleg összeesküvés-elméletekről rántsa le a leplet, és rámutasson, az orvostársadalomnak is megvannak a maga fekete bárányai. Mindezekből ítélve arra gondoltam, hogy a Covid-járványra adott friss reagálás a Genezis, amikor kezembe került a könyv, hiszen a járvány, a fertőzés gyakran visszaköszönő témája az írónak.

Hát, tévedtem. Nem a vírus keletkezéséről, hanem az emberi élet születéséről ír egy terjedelmes Előhangot a szerző, nem abban az értelemben, ahogy a Biblia első, azonos című könyvében olvashatunk róla, hanem feltárva a biológia pazarul összehangolt működését egy új élet létrehozásában. Lebilincselő leírás, megjelenítés. Aztán, a megfogant embriót úgy tízhetesen megöli valaki, ugyanis végez a gyermeket hordozó édesanyával. Ki sem derült volna a terhesség, ha nem kerül az anya teste hatósági boncolásra.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Cook regényeiben visszatérő alak dr. Laure Montgomery patológus, igazságügyi szakértő, meg Jack Stapleton, ugyancsak boncnok és ugyancsak igazságügyi orvos szakértő, mellesleg férj és feleség. Mindketten szerelmesei szakmájuknak, így a regény történéseinek helye zömmel a boncterem. Az események színtere New York egyik kórházának épülettömbje, ezenkívül három bérelt lakás, egy családi otthon meg két étterem. Ezt már csak azért jegyzem meg, hogy érzékeltessem, mennyire a kórház(ak)ra összpontosította az író az eseményeket.

A főhős viszont nem a SARS-CoV-2 vírus, miként számítottam rá, hanem a DNS-alapú családfakutatás, amely már önmagában a vírushoz hasonlóan kész rejtély.

A hosszú előhang után meglódulnak az események, a regény első 160 oldalát egyetlen nap történéseinek leírása tölti ki, és hat nap múltán vége is a műnek.

Kera Jacobsen 28 esztendős, kórházban dolgozó szociális munkást holtan találják lakásában. A halál oka: kábítószer-túladagolás. Mire a hulláját megtalálja a nő kolléga- és barátnője, Medison Bryant, az olvasó már tudja, hogy a kábítószert nem saját maga juttatta szervezetébe. Másnap Medisont a metró elé löki valaki, a nő túléli a balesetet, de a következő napot már nem, a kórházban meggyilkolják. Az olvasó ebben az esetben is tudja, hogyan, csak azt nem, hogy ki a tettes. Az elkövető mindvégig szem előtt van, de mintha háttal állna az elképzelt kamerának, a regény derekáig felismerhetetlen. Kerát a renitens patológus rezidens, Aria Nichols boncolja, és felfedezi, hogy az áldozat tízhetes terhes volt – erre utalt az előhangban a genezis hosszadalmas, érzékletes leírása. Ariát az apja, majd a mostohaapja is zaklatta, ezért a nő hadilábon áll a teljes férfitársadalommal. Kera terhessége fölkorbácsolja érzelmeit, meg akarja találni a gazembert, aki teherbe ejtette, majd magára hagyta, sőt talán meg is ölte, hogy szabaduljon a kellemetlenné váló kapcsolatból. A boncolás napján felkeresi Medisont, hogy információt szerezzen a lelépett apa kilétéről. Ehelyett szenzációs ötletet kap a nőtől. DNS-alapú családfakutatással nyomára lehet jutni az apának. Az ötletgazda Medison már nem tud részt venni a megvalósításban, másnap meggyilkolják.

Aria némi ártatlan hazugsággal és manipulációval rávesz egy családfakutató céget, hogy rekordidő alatt derítsen fényt az apa kilétére. Csakhogy homokszem került a gépezetbe, a vizsgált családban történt egy örökbefogadás. A DNS kimutatja a férfi létezését, de kiléte megállapításához fel kellene kutatni az adoptáló szülőket. Aria eldicsekszik főnökeinek az elért eredményekkel. Másnapra ő is halott. Tálcán kínálja föl az életét a sorozatgyilkosnak, akinek van még egy kiszemelt áldozata, a boncintézet vezetője, dr. Laure Montgomery, aki éppen kórházban fekszik, miután eltávolították mindkét mellét és petefészkeit, à la Angeline Jolie. Merénylője hiába álcázza magát parókával, vastag keretű szemüveggel, az áldozat férje egy furcsa, kevésbé valószínű módon megakadályozza a gyilkosságot. Ez a fordulat a legsántítóbb része a regények. A legerőteljesebb pedig Laure töprengése, amikor a szűrővizsgálaton a mammográfia nem mutat elváltozást, de az MR-vizsgálatkor föltűnik a mellében egy mikroszkopikus csomó, amely lehet akár jó-, akár rosszindulatú. Mindössze egy éjszaka áll rendelkezésére, hogy döntsön, a továbbiakban is anyja akar-e maradni autista kislányának és viselkedészavaros fiának, vagy magukra hagyja őket férjével egyetemben.

A regény nyelvezete teljesen mai: a férfiaknak és a nőknek egyaránt nagyon kell vigyázniuk a nyelvükre, nehogy szexistának tűnjenek, dübörögnek a számítógépes rendszerek, fortyognak az adatbázisok, villognak a mobiltelefonok, és ömlik az olvasóra a tudományos információ. Cook a felpörgetett eseményeket meglepő részletezéssel adja elő, többször visszatér ugyanarra. Ez nem is baj, mert nem vagyok benne biztos, hogy a részletezés, ismétlés, szemléltető példa ellenére sikerült megértenem a DNS-alapú családfakutatás technológiáját, mondjuk, egy hiányzó láncszem esetében. Az elbeszélés zömmel párbeszédekre épül, olyan, mintha élő közvetítésbe csöppent volna az olvasó. Érdekes, hogy a regény hangulatából szinte semmit sem nyom le, hogy szinte teljes egészében boncteremben játszódik, és az emberi test trancsírozását eléggé naturalisztikusan ábrázolja a szerző. Végül föltárul a fehér köpenyesek világának sötét vetülete.

 

Robin Cook: Genezis. Fordította: Babits Péter. Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2020

(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2021. novemberi számában)

Legfrissebb hírek
2022. július 03., 10:09
2022. július 03., 09:57
2022. július 03., 09:36
2022. július 02., 10:44