Szerelem, szenvedély, hűtlenség – a legrejtélyesebb és legmélyebb emberi érzelmeket eleveníti meg A hűtlen feleség című bűnügyi táncdrámájában a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. Egy XIX. század közepén lejegyzett székely népballadát visznek színpadra, amely műfajához híven szűkszavú és titokzatos, csupán 35 sorból áll. Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó-díjas, érdemes művész forgatókönyvét egy képzeletbeli nyomozás előzte meg: a férj, a feleség és a szerető, azaz Barcsai hármasa köré ezáltal egy olyan részletgazdag történetet álmodott, amely a szorongató tragikumból építkezve, az igaz és múlhatatlan szerelemnek állít emléket.
Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész rendezte nagyszabású produkcióban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes 42 táncosa és zenekara mellett a teljes Honvéd Férfikar is szereplője az előadásnak. Az eredeti népzenét és a két Kodály-népdalfeldolgozást világzenei művek egészítik ki. A darab ifjú zeneszerzője Eredics Benjamin, aki a Müpa zeneműpályázatának tavalyi díjazottjaként – az elhangzó világzenei alkotásai mellett – az eredeti ballada kórusfeldolgozását is jegyzi.
A hűtlen feleség által újra rácsodálkozhatunk népi kultúránk, hagyományaink gazdagságára, páratlan zenei, táncos és történelmi örökségünkre. Ám a bűnügyi táncdráma rámutat arra is, mindezek ellenére sem vagyunk legyőzhetetlenek – ha az ellenfelünk a szerelem…
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Közreműködik a Honvéd Férfikar (karnagy: Riederauer Richárd)
A hűtlen feleség című ballada nyomán írta: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Fény: Kósa Dániel, Niederkirchner István
Digitális technika: Fabók Szilvia, Konta Boáz
Népzenei szerkesztő: Papp István Gázsa, D. Tóth Sándor
Zeneszerző: Eredics Benjamin
Társrendező: Zs. Vincze Zsuzsa Harangozó-díjas érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas kiváló művész
Az előadás bemutatója a Bartókt-tavasz Nemzetközi Művészeti Heteken, a Müpa szervezésében látható 2021. szeptember 24-én.
Minden háború átkos esemény az emberiség számára, még ha némelyiket igazságosnak is véljük. A történelem mégis legfőképp háborúk sorozata hosszabb-rövidebb békeidőszakokkal. A történelemkönyvek szerzői pedig több évtizedes békés fejlődést rendszerint rövidebben foglalnak össze, mint néhány év háborús vérengzéseit.
A kötetben a művész 160 festménye jelenik meg 110 dokumentumfotó mellett, plakátok, borítók társaságában. A kettős jubileumi album annyira meglepte az egyik magyarországi könyvterjesztőt, hogy szerzőjeként Máriás Béla helyett dr. Máriás Antalt, kiadójának pedig a Kossuth Kiadót jelölte meg. (Egyiket sem találta el.)
Ugyanazt gondoljuk-e magunkról, amit mások gondolnak rólunk? Változik-e, ha igen, mennyit a nemzetkarakterológia az idők során? Egyebek közt ezekre is választ kaphatunk a Székely Könyvtár könyvsorozatban megjelent A székelyek (rólunk írták) című antológiából, amelyben nem székely (magyarországi, angol, francia, szász, román stb.) szerzők vallanak arról, milyennek látják a székelyt.
Amerika jelenkori irodalmának egyik legjelesebb képviselője, aki nem kevés vesződéssel jutott el a csúcsra, annak ellenére, hogy már fiatalon feltűnést keltett. Cormac McCarthy (1933) olyan világokat jelenít meg műveiben, amelyek ugyancsak próbára teszik az olvasók idegeit.
Egy átfogó, részletgazdag, sokak alapos, komoly kutatómunkáján alapuló képes kincsestárat, rendhagyó útikalauzt vehet kezébe az olvasó. Markáns képet, összegzést kaphat arról, hogy mi mindent hagytak ránk nagy, neves és névtelen elődeink a szellemi kulturális örökség terén, amit mi híven őrzünk, belakunk, tartalommal töltünk meg.
A tudósok még 1906-ban megjósolták, hogy az éltető Napunk sárga törpéből robbanásszerű sebességgel vörös óriássá válik, amely mindent felfal, ami útjába kerül. A későbbi tudósok nem cáfolták ennek az eseménynek a bekövetkeztét, csakhogy ötmilliárd éven belül nem számítottak rá.
A szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium egykori és jelenlegi diákjainak verseit tartalmazza ez a kötet. A benne szereplő fiatal szerzők azon nemzedék tagjai – a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején születtek –, akik egy sajátos alanyi és traumalírát képviselnek a kortárs vajdasági magyar költészetben.