A február 18-26. között zajló programsorozat vendége lesz Géczi János, József Attila-díjas író, aki néhány hete vehette át a Baumgarten-emlékdíjat. Az alkotó A tenyérjós című filozofikus kalandregényéből olvas fel részleteket, majd beszélget a közönséggel. Az esten Kovács Attila zeneszerző-zongoraművész és Oravecz Edit színművész is társául szegődik.
Február 26-án, szombaton, az 55 évvel ezelőtt elhunyt Füst Milánra emlékeznek. A Balaton Moziban levetítik az író remekművéből, a féltékenység mennyei magasságait és pokoli mélységeit ábrázoló A feleségem története című regényéből készült filmet. Majd aznap délután a Szőcs Géza Irodalmi szalonban Enyedi Ildikó, a film rendezője és Schein Gábor író, költő, irodalomtörténész közösen gondolkodnak az író műveiről. Füst Milán – Adyval, Móriczcal, Babitscsal, Kosztolányival, Karinthyval együtt – a Nyugat első nemzedékének legkiemelkedőbb alkotói közé tartozott, a magyar irodalom egyik legszerteágazóbb, az összes irodalmi műnemre kiterjedő életművét hozta létre. Eredetisége ellenére azonban csekély hatással volt kortársaira, elismertsége is felemás. A rendkívüli életműben segít eligazodni majd Schein Gábor, aki Füst Milán eddigi legalaposabb monográfiáját jegyzi.
A beszélgetést követően a tervek szerint megalakul a Szőcs Géza Irodalmi Szalon Baráti Kör.
A rendezvénysorozat részeként, február 25-én a Nyugat prózaíróiról tart rendhagyó irodalmi órát a Lóczy Lajos Gimnáziumban Kovács Krisztina egyetemi tanár, majd záró rendezvényként február 28-án, Száraz Miklós György József Attila-díjas, Bertha Bulcsu-emlékdíjas és Príma-díjas író találkozik a diákokkal.
A Magyar Széppróza Nap balatonfüredi programjai a város honalapján, a balatonfured.hu/ oldalon megtalálhatók.
A Magyar Írószövetség 2018-ban kezdeményezte, hogy minden évben Jókai Mór születésnapján, február 18-án ünnepeljük a Magyar Széppróza Napját. Azért esett Jókaira a választás, mert írói életműve máig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként megőrizte jelentőségét. Jókai volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte.
A kötet címe olyan, mint a jó karikatúra: első ránézésre elmosolyodik rajta az ember, esetleg nagyot nevet, amikor pedig jobban szemügyre veszi, rájön, hogy sokkal többet mesél a rajz egy mosolynál. Az sem biztos, hogy vidám az üzenete, az irónia mégis fölold, akkor is, ha a korunk vagy magunk visszásságait fedezzük föl benne.
Németh Csilla első tanulmánykötete, Líra-Test-Képek címmel 2020-ban jelent meg a Nap Kiadó gondozásában. Ahogy azt az előszóban olvashatjuk: „a könyv olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek megkísérelnek irodalomtörténetet írni úgy, hogy szem előtt tartják a médiatudomány elmúlt három évtizedében lezajló változásokat”.
A szerelem, a férfi-nő kapcsolat kimeríthetetlen, örök téma. Nem véletlen, hisz az emberi lét meghatározó eleme, mozgatórugója. A nő kedvében járni, felcsigázni az érdeklődését, kivívni a figyelmét, elnyerni a szerelmét – igazi kihívás. Egy nő kegyeiért küzdve nemegyszer fordultak szembe egymással férfiak, robbantak fel barátságok, de kezdődtek háborúk is – talán elég, ha a homéroszi történetre, a spártai Heléna elrablására, megszöktetésére gondolunk, ami Trója pusztulásához vezetett.
„Minden beszélgetés egyedi” – írja Bodor Ádám Az értelmezés útvesztői című interjúkötet bevezetőjében. A Bodor Ádám írói stílusára jellemző sűrítés ebben a kijelentésben is megjelenik, jó okkal hozza elő az olvasó emlékezetében azokat a vele készített, valóban meghatározó beszélgetéseket, amelyeknek esetleg részese volt úgy is, mint hallgató, úgy is, mint kérdező.
Csáky Pál új kötetében, a Büszkeség és harag címűben nem kisebb feladatra vállalkozott, mint megírni a bársonyos forradalom és az azt követő harminc év történetét. (Ikerkönyve, A penge élén a korszak fontos dokumentumait közli, s áprilisban jelenik majd meg.)
Szekeres Attila felhívására 37 publicista írta meg gondolatait a családjában megmaradt tárgyi emlékek (többnyire fényképek) kapcsán a Kárpát-medencei magyarság szétszabdalásáról. A kötetben maga a történelem társul a ránk szakadt két világháború nemzethengerlő tankhadaihoz meg a békés élet mindennapi kenyérhiányának könnyesen, könnyen múló életdarabkáihoz.
„Szinte minden csak gesztus volt”, ez a mondat jól kapcsolódik Nagy Koppány Zsolt Lórúgás gyomorszájra című kötetének értelmezői tapasztalatához, ugyanakkor ez az emlékezetes mondat, amelyet a szerző egy interjúban fogalmazott meg, ebben a szövegkörnyezetben is jól érvényesül.
A 86. életévét taposó Gazda József 2021 végén két kötettel is jelentkezett. Az egyik, a Miért is éltem? – A kor karmai között önéletrajz és korrajz egyben, visszatekintés az általa megélt időszakra, míg A XX. század, ahogy megéltük című, a Székely Könyvtár-sorozat 98. kiadványaként megjelent könyve mások visszaemlékezéseit tartalmazza az 1900-as évek kezdetének békeidejétől egészen 1990 fekete márciusáig.
Az év végi megjelenések között üdítő színfolt Molnár Vilmos Kőrösi Csomá-s műve, mely joggal nevezhető az év legszebb könyvének mind küllemében, mind tartalmában. Nem csoda, hisz a csíkszeredai író oda furakodott be, ahol a tudomány már nem tudja utolérni Kőrösi Csoma Sándort: a legendák, a mágikus realizmus és a mesék csodálatos világába.