A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség együttműködésében jelent meg a Nemzeti Évfordulóink legújabb kötete. A kiadvány a 2021-es év legjelentősebb magyar vonatkozású évfordulóit tartalmazza.
A most megjelent Nemzeti Évfordulóink előszavában Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az emlékezés jelentőségére hívja fel a figyelmet. A kiadvány a teljesség igénye nélkül olyan magyar vonatkozású jelentős évfordulókat tárgyal, mint például Jancsó Miklós filmrendező, Cziffra György zeneszerző, Pilinszky János költő, Mészöly Miklós író, Romhányi József író, költő születésének 100. évfordulója, a soproni népszavazás és a trianoni békeszerződés 100. évfordulója vagy a Magyar Távirati Iroda és az LGT zenekar megalakulásának 100. és 50. évfordulója. Az online formában elérhető katalógus különlegessége, hogy a klasszikus születési, halálozási évfordulók mellett izgalmas és nagy horderejű eseményeket is bemutat, úgymint Mindszenthy József bíboros száműzetése vagy IV. Károly király visszatérési kísérletei.
Az e-kiadvány illusztrátora, Csuth Péter beszélt részletesen a vizuális koncepcióról:
„Az illusztrációk elkészítésénél két fő szempontot tartottam szem előtt: szerettem volna olyan változatos grafikákat készíteni, amelyek a fiatalabb közönséget is megszólítják. Az alkotókkal közösen a montázs technika mellett döntöttünk, így egy-egy illusztráción belül az adott emberre jellemző kor és vagy művészeti ág is meg tudott jelenni. A képek alapja legtöbb esetben egy grafikai elemekkel is díszített portré, amelyet körülvesz egy rá jellemző ikonikus tárgy, szöveg vagy dátum. Az illusztrációkon gyakran feltűnnek korabeli újságcikkrészletek, kéziratok és papír textúrák is.”
A Nemzeti Évfordulóink 2021 szerkesztőbizottságának tagjai: Gazda István igazgató (Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet), Kecskeméti Gábor igazgató (ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet), Mikó Árpád tudományos főmunkatárs (ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet), Ujváry Gábor intézetvezető (Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár).
Az előzetes adatgyűjtést végezte: Németh Tibor, a celldömölki Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Kresznerics Ferenc Könyvtárának vezetője.
A Petőfi Kulturális Ügynökség oktatási segédanyagként eljuttatja a kiadványt a pedagógusszervezetek számára, valamint Magyarország külképviseletei, külföldi kulturális intézetei, a hungarológiai képzések és magyar nyelvi lektorátusok tanárai számára.
A kiadvány elérhető a PIM Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) felületén és az www.issuu.com platformon.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. októberi számában)
Az 1998-ban alapított Eső szépirodalmi folyóirat kalandos történetét talán többen ismerik, én emlékszem arra az időre, amikor a Parnasszus mellékleteként jelentkezett lapszámokkal a folyóirat. A laphoz tartozó weboldalon elolvasható a közel negyedszázados történet, de a legfontosabb, hogy az Eső – több támogatónak is köszönhetően – él, működik.
A Lélekszilánkok, Katona Nick első kötete 2021-ben jelent meg a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás gondozásában. A könyvben szereplő lírai szövegek mindegyike külön-külön is megállná a helyét, ugyanakkor a kötet egésze különleges játékra csábítja befogadóját.
Valószínűleg nagyon kevesen mondhatják el Erdélyben, hogy életük valamelyik pillanatában nem voltak feketemunkások akár idehaza, akár Magyarországon, vagy a világ egy másik pontján. Ezért is tarthat számot nagy érdeklődésre Lövétei Lázár László döbbenetes könyve eme kiszolgáltatott munkások életéről.
Ki hitte volna, hogy a kilencvenes évek erdélyi nyomorvalósága, a magyarországi feketemunka egyszer majd verseskötet formájában kuporodik elénk, nem kérve, követelve elégtételt a sok elhullt életért. Azokért, akik nem a meggazdagodásért, hanem a falni való kenyérért tengődtek az anyagországban. Lövétei Lázár László Feketemunkája az a valóság, melyet jobb visszaolvasni, mint megélni.
Majoros Sándor a pontosan és jól fogalmazó prózaírók közé tartozik. Mondataiban kevés a fölösleges szó, novelláiban a fölösleges mondat, történeteiben pedig a fölösleges rejtelem. Olvasóbarát, szimpatikus, humoros” – írja róla egyik kritikusa, amelyhez csak annyit fűzhetnék hozzá, hogy fölösleges rejtelem valóban nincs az írásaiban, ám annál több bennük a nyugtalanító, olykor abszurdba, mágikusba hajló elem.
A Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága (KMI) első antológiája egy esztétikus kivitelezésű, sokoldalú gyűjteményes válogatás, a magyar irodalmi élet színes skáláját tárja az olvasók elé. Nem egy könnyű hétvégi olvasmány, 12 szerző 171 verse és 12 prózája biztosítja az olvasónak, hogy ízelítőt kapjon három ország szerzőinek figyelemre méltó alkotásaiból.
A mindennapi életben még keveset, pszichológusi körökben azonban már egyre többet hallani a Pán Péter-szindrómának nevezett jelenségről, sajnos már most sokakat érint. A koronavírus pedig tovább növelte az ebben a „pszichés zavarban” szenvedők számát.
Az első világháború megváltoztatta az addig ismert világot. A nagy háborúban, a tömegek háborújában ugyanis mindenki érintett volt: az emberek az otthonukat, az értékeiket és főként szeretteiket vesztették el. Még gyermek voltam, amikor édesapám elmesélte a szépapám tragikus történetét, aki a szerb fronton veszett oda.
A székelyudvarhelyi Szakács István Péter legújabb kötete rövid, humoros írásokat tartalmaz, amelyekből volt szerencsénk többet is közölni lapunk hasábjain. Az egészen friss, a nyomdából a napokban kikerült Zsebművészetben összegyűjtött, karcnak nevezett szövegek ennek rendje és módja szerint mélyek, és csakugyan nyomot hagynak.
Hogyan képzeljük el a világot 2000-ben? Gyakran kaptuk ezt feladatul az 1980-as évek általános iskolai rajzóráin. Lelkesen vetettünk papírra robotokat, űrhajókat és a levegőben repkedő különféle járműveket. Azt persze nem tudtuk megjósolni, amiben tényleg másmilyen lett az életünk: a virtuális forradalmat, a mobiltelefonok és internet világát nem láttuk előre.