Miklóssi Szabó István: Lapos világ kerek derűje

2020. április 08., 14:11

Humorral tompítani élét a bajnak: így összegezhetjük György Attila csíkszeredai, József Attila-díjas író Kerek a világ tárcakötetét. Persze nem baj, ha a derű mellé becsúszik némi bor, pálinka, kis szívnivaló, és ott röfög az ember legfinomabb barátja is, a disznó.

A hat ciklusra tagolt kötet sorra veszi az élet kellékeit. A Bor az első, mert abban az igazság, s ezért a szerző keresztapja akár borjút is áldoz annak oltárán. Hogyan kell borjúból bort preparálni? Hát becseréljük pár száz kiló szőlőre. A székely ember a jó ital(á)t megbecsüli, ezért képes hadat üzenni annak a csíkszeredai japán szamurájnak, aki kólával vegyíti a nemes bort (bizony, aki ezt elköveti, az mindenre képes).

Második az Ízek, mert mi az élet egy kis hasbavaló és füstölés nélkül. Pesti sógor térdéből megy ki az olajnyomás a barbár disznóvágás láttán, szakleírást kapunk, hogy miként kell kőlevest vagy muröturát készíteni, olyan sajtot fogyasztani, melynek illatától leesnek a telekárak a környéken.

Harmadik az Úton, mert látni s okulni is kell az életben. Körbe a világban, Budapesten, Stockholmban, Svédországban, Skandináviában, hogy aztán hazakerüljünk az őshazába, a hegyek közé, ahol a feleség és két macska vár bennünket. Ott, a kilencedik emeleten, mert úgy jó a világ, ha valahol otthon vagyunk benne. Az is lehet, hogy a világ valójában egy nagy űr, csak otthon képes csordultig telni a szív.

Negyedik a Szívhangok, mert szeretni is kell. Legyen az Székelyföld körülölelő, magábafogadó erdeiben, mezőin, vagy a párizsi ChampsElysées-n. Külön kiemelést érdemel A báli cipő írás, mely tömören, csaknem ellentmondást nem tűrően gyomorszájon vágja az olvasót, mert „aki éjfél után báli cipőt árul, az alighanem éhezik”.

Ötödik a Vegyesvágott, mert az életnek vannak ügyes-bajos dolgai is. Csavaros kérdés, hogy az író dédapjának miért volt annyi Krúdy-könyve, pedig a válasz egyszerű: fa-nagykereskedéssel foglalkozott a pátriárcha, komájával Budapestre szállították az ezüstfenyőket, eladásuk után kicsit elmulatoztak, odakeveredett Gyula barátjuk, aki föl is jegyezte, hogy „december elején mindig megérkezett a Vörös Koronába a két Gyuri”. Igen, Krúdy Gyula. Maradva az irodalomnál, az Erot. Ikon tárcában van egy frappáns válasza Orbán János Dénesnek azok számára, akik e nemes műfajtól féltik a gyermekeiket: „azt adja az Isten, az ifjúságot irodalommal rontsuk meg”.

Hatodik a Köz(ben), mert a leírtaknak valahol meg kellett történniük. Például itt Székelyföldön, ahonnan egyre többen mennek el a nehéz körülmények végett, de vannak, akik maradnak s kitartanak. Ez a kis népek tragédiája, de legalább nevetni is tudunk rajta.

György Attila: Kerek a világ. ARTprinter Kiadó, 2018

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2019. áprilisi számában)