Miklóssi Szabó István: Színháztörténet kezdőknek és haladóknak

2020. április 20., 05:46

„Korszerűtlen könyvet tart kezében a nyájas olvasó” – fogalmaz a szerző legelső sorában. Nem tisztünk eldönteni, mennyire korszerűtlen a színház, a színjátszás napjainkban, annyit viszont bízvást állíthatunk, hogy Salamon András Színháztörténet kezdőknek és haladóknak címet és Az ókori görög színháztól a rokokó koráig alcímet viselő vaskos, gazdagon illusztrált, hat fő fejezetre tagolódó művét minden színházszerető ember örömmel forgatja majd.

E sorok írója kénytelen számolni az elfogultság kínjával és örömével, ugyanis a könyv íróját jól ismeri, pontosan tudja, mekkora alapossággal, türelemmel, szeretettel, emberséggel oktatta diákjait, s örömmel fedezi föl, hogy művében ugyanezzel a szenvedélyességgel, kötelességtudattal, szeretettel szól. Olvasóját nem terheli felesleges, szigorú drámaelméletekkel, inkább az olvasmányosság, a vezetés mellett foglal állást. Bevallott szándéka ez, már az előszóban elmondja, hogy nem törekedik az eredetiségre, annál inkább az összegzésre, a megmutatásra. Nyilván ez mit sem csorbít munkája értékén, sőt; mikor Stephen Hawking megírta Az idő rövid története könyvét, szerkesztői tanácsra minden matematikai képletet kihúzott belőle, mert „minden egyes képlettel ezer olvasót veszít”. A többi már történelem, a könyv világraszóló siker lett, valóságos forradalmat indított el az ismeretterjesztésben.

Salamon András könyve egyszerre tankönyv és kézikönyv. Nem kell az elejéről olvasni, ha netán Shakespeare egy fontosabb művét, netán Szophoklész valamelyik drámáját akarjuk megérteni, elegendő kikeresni az adott szerzőt, s máris értékes információkhoz jutunk. Persze ott a folytonosság is, a színház fejlődése, annak mikéntje, így – ha netán valaki a teljes értésre törekszik – e mű nagy segítségére lehet. A könyv több lett egyszerű bemutatásnál, hiszen a színház fontosabb mozzanatainak történelmi kontextusba való helyezése perspektivikus látásmódot biztosít. Ezt segíti a kötet végén található színházi kisszótár is. Korszerűtlen tehát e munka? Semmiképpen. Inkább hiánypótló, hiszen Erdélyben vagy magyar nyelvterületen ritkán íródik egyetemes színháztörténettel foglalkozó könyv. A magam részéről csak remélem, hogy a szerző kétkötetesre bővíti művét, a második kötetben bemutatja a rokokó utáni korszakokat is, egészen napjainkig. Megtehetné ezt azért, mert e műben nemcsak a színházat, hanem önkéntelenül valami mást is bemutatott: az Embert, minden fogyatékosságával és nagyszerűségével együtt.

Salamon András: Színháztörténet kezdőknek és haladóknak. Koinónia Könyvkiadó, Kolozsvár, 2019

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2019. májusi számában)