N. Juhász Tamás: Százéves az első „robot”

2020. november 20., 10:18

Isaac Asimov robot-történeteit talán többen is ismerhetik az Én, a Robot című antológiából (1940), illetve az ezekből a történetekből inspirálódott filmnek köszönhetően (2004, rendezte: Alex Proyas). Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a robot, mint kifejezés eredetileg Karel Čapek 1920-ban kiadott színjátékában, a R.U.R.-ban (Rossum Univerzális Robotjai, 1920) jelent meg elsőként. Érdekesség, hogy a szerző testvére ajánlotta a szóhasználatot. A robot szó ezt követően egycsapásra a köztudatba ágyazódott, és a háttérbe szorított olyan megnevezéseket, mint az automaton vagy az android.

A R.U.R. olyannyira ismertté vált a maga idejében, hogy nem csupán Európában ért el sikereket, de még Észak-Amerikában is több alkalommal bemutatták a New York-i Garrick színházban. A történet röviden arról szól, hogy Helena elutazik a szigetre, ahol a robotokat gyártják, mivel be akarja bizonyítani, hogy a mesterséges lényekre is emberként kellene tekinteni. Hamarosan rá kell jönnie, hogy az elképzelése „sajnos” sokkal inkább szép remény csupán. Kissé megtörve úgy dönt, a szigeten marad, közben összeházasodik a robotgyártó cég vezetőjével. Helena évekkel később ráveszi az egyik kutatót, hogy kísérletképpen programozza érzővé (fájdalmat érzővé) az egyik robotot, ami ennek következtében öntudatra ébred. Ezt követően kitör a gépek lázadása, és gyakorlatilag szinte minden embert el is pusztítanak. A helyzet javulására nincs sok esély, ugyanis valami titokzatos oknál fogva az emberi populáció eddigre már terméketlenné vált. A mű azt a kérdést járja körül, hol van a határ az emberi és a gépi között.

Bár Čapek százéves műve a mai sztenderd szerint egyáltalán nem kiemelkedő, azonban több generáció alkotóit ihlette meg (Robotzsaru, Terminátor, Robokalipszis), és didaktikai mondanivalójáról semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2020. novemberi számában.)