Pál-Lukács Zsófia: Variációk szexualitásra

2020. december 28., 08:15

Sokatmondó Izer Janka Ezért nem alszom nálad című kötetének ajánlása: a saját generációjának ajánlja, ami azt jelenti, fiataloknak, az ő kortársainak, akik körülbelül 1990-es években születtek. Hogy milyen ez a generáció, talán maga a szerző tudja a legjobban, vagy ha nem is a legjobban, sokat tudhat róla, hiszen köztük és velük él.

A sok jellemző közül, ami eszükbe juthat, a kötetében egy elemet választ ki, a szexualitást. Kényszeres szexualitás, testiség jellemzi a főszereplőt, aki az elbeszélések egyik narrátora (több szövegben kétféle elbeszélői szólam szerepel). Ezt a tünetet egészíti ki a testtel kapcsolatos tevékenységeink napjainkban felértékelt sora: a szépségápolás, a fegyelmezett hidratálás, az egészséges táplálkozás, a pihentető alvás (akár a címadó novellában is). És a tartalmasan eltöltött, pontosabban minőségi idő – de ez már nem(csak) testhez vagy testekhez kötött. Hogy a novellák, elbeszélések narrátora vágyat érez magában erre a többletre, csak néhány kiszólásból juthat tudomásunkra, legtöbbször azonban nem jut el a felismerésig. Talán mert nem ez a célja, inkább sorjázza a kapcsolatokat, fiatalkori kalandokat, melyeknek azonban megvan a maguk utóhatása. A beszélő számára a szexualitás maximalizált, kisajátított esemény, betegség, függőség. Csak a kötet címe felől olvasva ismerhetjük fel az igazi összefüggéseket, erre összpontosítva minden szöveg egy újabb indoklás: ezért nem alszom nálad. Mert álmodozó voltam, mert gyerekkoromban közeledett hozzám a kertész, mert a dédnagymamám annak idején orosz katonáknak főzött, s összesúgtak a háta mögött, mert többféle bántalmazás elszenvedője voltam, fiatalkori megaláztatások értek. Vagy mert megcsaltak; sehogysem tudom, hogyan lehetne visszautasítani a férfiakat, vagy hogyan érhetném el, hogy feleségül is vegyenek.

Könnyen megtörténnek és lepregnek az elbeszélőről az események, s talán rólunk is, mintha valamelyik csatorna élő showját néznék, vagy követnénk ezeknek a bulvárlapokban taglalt részleteit. A klisészerű események azonban a körülöttünk zajló életben nyernek igazolást. Ez az élet a közösségi oldalakon közzétett mindennapiság, idővonalakkal, partykkal, italozásokkal, együttlétekkel, melyekből még a legelemibb nőnek járó tisztelet is kikopott, s egy együttlét után még csak ki sem kísérik az ajtón. A nőirodalom mindig érzékeny volt ezekre a témákra, s ha a csak az elmúlt egy-két év irodalmi feldolgozását nézzük, azt láthatjuk, hogy a különböző betegségek ma még inkább az érdeklődés középpontjába kerültek. Babarczy Eszter A mérgezett nő, Szeifert Natália Az altató szerekről, Mécs Anna Kapcsolati hiba vagy Zombory Máté Traumatársadalom című munkáját juttatja eszembe a kötet. Kétségtelen, hogy Izer Janka is sokat tud az emberi lélekről és a női lélekről, hiszen színházzal foglalkozik, kulturális témákról ír, s ami itt fontosabb, hogy ő maga is nőíró. Nagy bátorságra vall, hogy az Ezért nem alszom nálad című kötetben ezzel a témával foglalkozik, s nem fél megmutatni ennek az életnek és korosztálynak a kevésbé sikkes részét, például, hogy undorító is lehet egy női test (Luca a vetett ágyon ült, és csirkét evett). A pánikroham, az öklendezés, a hányások, a halucinációk alapján az olvasó joggal gondolhatja úgy, hogy a szalagszerűen egymást követő éjszakák, ”sehova sem vivő kapcsolatok” (91) mégsem múlnak el nyomtalanul (lásd Esemény utáni című elbeszélés). Erre utalhat a Tihanyi ekhó című szöveg, amely a megtisztulás szövege, s egyben a kötet legkidolgozottabb írása. Kivételes helyen áll azok között a szövegek között, ahol az egyneműség kicsit zavaró lehet, mivel az az olvasó érzése, hogy ugyanazt a problémát járják körül a szövegek, ebben a megközelítésben tehát variánsok. Érdekes ugyanakkor az átjátszás a szerző pannonhalmi környezethez való kötődése (ott él) és a tihanyi kolostori környezet, hangulat lefestése között (közvetlenül, hisz a történet mesélője fest). Ebben is visszaköszön a tisztálkodás mint megtisztulás jelképe (szövegesítve olvashatjuk, hogy szeretné megtisztítani a lelkét, a szerzetesnek gyónás pedig rájátszik erre az igényre). Éles ellentétek szervezik a narrációt, a motívumok valamint az elbeszélői szólam kettős kódolása. A fiatalságot a maga megbocsátható bűneivel itt az idős kor, egy lesoványodott öregember látványa, szaga, életmódja írja felül. Az erős vizualitás nemcsak hozzárendeli a fiatal testhez az időset, azzá is válik. A tihanyi látogatóközpont vendégszobájában többféle múlt elevenedik fel, majd olvad egybe, legfőképp szagokban, például a szappan öregségszagában, vagy életképekben (amitől az elbeszélő fél, itt valósággá válik, öreg lesz és a saját húgy- és ürülékszagát érzi). A két szólam egybejátszása szaggatottá teszi az elbeszélést, ahol nemcsak magától távolodik el az elbeszélő, hanem a természettől is. Valószínű, hogy ezért értelmeződik úgy az öregedés mint pusztulás, s ezért taszító az apátság látványa, ami időtlen idők óta szakrális hely, igaz, túlságosan zavaró benne a kolostori csend.

  

Izer Janka: Ezért nem alszom nálad. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2020