2020. november 03., 06:13
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) által díjazott hazai alkotóművészek munkáit hivatott bemutatni az a rendhagyó kamarakiállítás, amelynek a Pesti Vigadó ad helyet. Az MMA feladatának tekinti a magyar művészek támogatását és ösztönzését, mind a már számottevő életművel rendelkező középgeneráció, mind a fiatal, pályájuk elején álló tehetségek esetében. A kiállításon a 2018–2019-es év díjazottjainak művei tekinthetők meg.
Jagicza Patrícia:
Melankólia (olaj, vászon, 80 × 140 cm, 2019) –Fotó: Biró Dávid/Forrás: Jagicza Patrícia Linda Facebook-oldala
Egykeként gyakran álmodoztam egy testvérről kiskoromban. Mindig elképzeltem, ahogyan együtt játszunk a homokozóban, később együtt sírunk a szerelmi bánat miatt, végül pedig együtt öregszünk meg és egy padon ülve – galambokat etetve régi történeteket mesélünk az unokáknak, egymásnak. 16 évvel ezelőtt, amikor besétáltam az általános iskola kapuin, megpillantottam egy lányt. Úgy éreztem, mintha a tükörbe néznék. Hasonló hosszú, szőke haj, kék szem. Picik voltunk és bolondok, bár ez utóbbi nem változott. Úgy éreztem, mintha nővéremet pillantottam volna meg, akit valamiért csak most ismerhettem meg. Azt hiszem, nem véletlenül van az a mondás, hogy „a barátok az általunk választott család”. Bár a nevünk nem egyezik, mégis sokan úgy gondolják, hogy testvérek vagyunk – talán a hasonlóság miatt vagy a közös érdeklődési körnek hála. Jagicza Patrícia Linda, a fiatal művészeti ösztöndíjas festménye előtt állva eszembe jutott fogadott nővérem. Festménye, amely 2018-ban Kaliczka Patríciával készült közös önarckép tematikájú páros kiállításra készült, hasonló indíttatásból született.
– Régóta érlelődött bennünk a közös kiállítás lehetősége, részben nevünk hasonlóságának tisztázásaképp, de leginkább közös bennünk a hit és az elszántság a figurális festészet iránt. Biztos voltam abban, hogy páros önarcképet kell festenem Patríciával, fokozva a szituáció adta lehetőséget – ismertette Jagicza Patrícia a közös önarckép történetét. Kaliczka Patrícia és Jagicza Patrícia olyannyira hasonlítanak egymásra, hogy első pillantásra is azt mondanám, a vér szerinti rokoni kapcsolat vitathatatlan köztük. Nevük összecsengése mellett a rendkívüli hasonlóságot is kihasználva születhetett meg a Doppelgänger és Melankólia című festmény.
A közös önarckép mellett a kamarakiállításon Kalicka Patrícia korallok mögül átderengő portréja is látható Jagicza Patrícia egyedi látásmódjában. A festményt 3D-tollal készített, szabad kézzel rajzolt korallalakzatok díszítik, amelyek a fiatal művész arcformáját követik és megidézik a természet, valamint az ember között lévő kapcsolatot.
A kiállítás egyedisége abban rejlik, hogy az ösztöndíjban részesült alkotók különböző művészeti ágakban alkotnak – ezáltal teljesen eltérő műveket láthatnak itt az érdeklődők. Kuti Botond festészetének tárgya a hétköznapi látványelemekből, filmekből, dokumentumképekből és a mindennapi érzelmi viharokból leülepített, történelmi, természeti relikviákként megjelenített, tárgyi, sőt emberi roncsok, torzók képi hordaléka – olvasható Vécsi Nagy Zoltán megállapítása a Transzmisszió című kiállítás katalógusában (2019). Festményei szinte életre kelnek azáltal, hogy kiemelkednek a vászon síkjából, a rengeteg festéknek köszönhetően dombornyomottá, 3D típusúvá válnak.
A tárlaton az MMA képzőművészeti tagozata művészeti ösztöndíjában részesült Zsemlye Ildikó képzőművész bronzból készült makettjei, valamint Ütő Gusztáv alkotásai is megtekinthetők. Mindemellett pedig Bereznai Péter és Molnár Péter, az MMA 2018. évi képzőművészeti tagozat díjazottjainak páratlan alkotásai is helyet kaptak a kamarakiállításon.
A tárlat teljes egészében december 6-ig látogatható.
