A Magyar Nemzeti Galéria új kiállításán megtekinthető, tájegységek szerint elrendezett grafikai munkák az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadványsorozatból származnak, amely Habsburg Rudolf trónörökös kezdeményezésére jött létre 1886 és 1901 között. A 21 kötetes monumentális munka a magyar könyvkiadás egyik legnagyobb szabású vállalkozása, benne 572 közlemény, több mint 4500 rajz és 19 színes melléklet jelent meg. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria általános főigazgató-helyettese, Vígh Annamária köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a kiállítás megnyitásához. Hozzátette, hogy a nemzeti összetartozás éve nagy lendületet adott a tudományos kutatásoknak és lehetővé tette, hogy a múzeum újabb kiállítással csatlakozzon a megemlékezéshez.
Szücs György tudományos főigazgatóhelyettes arra emlékezett, hogy a 19. század második felében az emberek még hittek abban, hogy a világ teljessége megismerhető, illetve egzakt módon rendszerbe foglalható. Éppen ebből adódóan az illusztrációk gyakran ábrázolnak olyan tájképeket, népviseletet, hétköznapi embereket és helyzeteket, valamint népszokásokat és városképeket, amelyek keresztmetszetet mutatnak egy-egy reprezentálni kívánt tájegységről. Mindemellett a rajzok között vannak olyan művek is, amelyek szoborműveket régészeti leleteket, zászlókat, illetve pénzérméket és vértezetet ábrázolnak.
A kiállítás kurátora, Hessky Orsolya a tárlatvezetés során a kiállítás egyedülállóságára is felhívta a figyelmet. Mint mondta, az 1600 magyar rajz együttesen nem a klasszikus értelemben vett reprezentatív művek közé sorolható. Az apró, fekete fehér képek azonban a 19. század utolsó 25 évének tájművészetéről adnak oly mértékű átfogó képet, amelyet korábban sem metszetekből, sem pedig más rajzokból nem kaphattak meg a kutatók.
A zömében tussal, ceruzával, illetve temperával készített illusztrációk alkotói között számos, a korszakban elismert művész megtalálható, többek között Barabás Miklós, Feszty Árpád, Zichy Mihály, Benczúr Gyula, Gyárfás Jenő, valamint Székely Bertalan. A 19. század nagyszabású illusztrátorai is részt vettek az alkotási folyamatokban, többek között Háry Gyula is, aki magyar részről a legtöbb, közel 400 illusztrációval gazdagította a kiadványsorozatot. Habsburg Rudolf elképzeléseinek megfelelően a kiadvány magyar és német nyelven is megjelent, fordítója Hevesi Lajos volt, aki több, mint 572 közleményt fordított a kiadvány részére.
Az aprócska, ám annál nagyobb jelentőséggel bíró kiállítást, valamint a különleges illusztrációkat 2021. január 17-ig tekinthetik meg az érdeklődők a Magyar Nemzeti Galériában.
Adott egy fiú Borsod megyéből, egy szegény faluból. Szülei elválnak, ő az apjával Pestre kerül, ott nevelkedik, egyetemre jár, gyermekorvos lesz belőle (mint otthon maradt édesanyja), Németországba költözik. Édesanyja halálakor azonban hazamegy a szülőfalujába, mert megörökli anyja praxisát. A helyiek kedvessége, rajongása közepette hűvössége, zárkózottsága eleinte furcsa, érthetetlen. Ám ahogy telik az idő, megértjük, hogy ez egyszerű védekezés csupán, nehogy visszarántsa őt a burok, ahonnan kiszabadult.
Pataki Tamás regénye merész, meghökkentő olvasmány. Első kötetes szerzőként nagy fába vágta a fejszéjét, s a fa csak ott repedt, ahol a szerző akarta: a Garay-féle Háry János, a Pajzán Toldi, Rejtő Jenő hagyományait követve megírta a Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt című pikareszkjét. A szerző olyan nyelvezetet használt hozzá, amely egyszerre régies, aktuális, nevettető, percig sem komoly.
Örömteli esemény a változatosságra vágyó felnőtt számára, ha bővül az ezerszer átlapozott „rágható” könyvek polca egy olyan kötettel, amely már jobban fejleszti a gyerek finommotoros képességeit. Szerencsére a fiam nagyon szereti a könyveket, szeretettel viszonyul hozzájuk, így nem féltem becsempészni könyvei közé Csóka Ferenc legújabb, idén megjelent meseregényét.
Alig másfélszáz oldalas kötet a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás kiadásában Nagy Erika legújabb könyve. A címe: Függönyön innen és túl. Súlyos történetek. Nem novellák, nem is tárcák igazán. Történetek. Az író a halálos kórral harcoló-kínlódó emberek emlékeit tárja olvasói elé. Nagy Erika tárgyilagos szigorú stílusában beszélteti alanyait az élet és a halál peremén. Tragikus egyensúlyozás ez.
2020-ban minden eddiginél több, összesen 176 kiadó jelentkezett a 91. Ünnepi Könyvhétre résztvevőnek. Az idei könyvheti jegyzékben a járványra való tekintettel nemcsak az ünnepi könyvhétre megjelenő könyvek szerepelnek, hanem minden 2020 januárja óta megjelent magyar nyelvű és szerzőjű kötet. A könyvheti jegyzék elérhető a www. unnepikonyvhet.hu weboldalon, ebből szeretnénk most önöknek gyerek- és ifjúsági irodalmi újdonságokat szemelgetni.
A PesText irodalmi fesztivál idén olyan világirodalmi műveket helyez a fókuszba, amelyek a közép-európai országok területén születtek, célja pedig az, hogy megismertesse az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásait a magyar olvasóközönséggel. A fesztivál első napján egy méltán híres lengyel kortárs költő és író önéletrajzi írásával ismerkedhettek meg az érdeklődők. Andrzej Stasiuk Hogyan lettem író című könyvét Pálfalvi Lajos, a mű fordítója, valamint Vecsei H. Miklós színművész mutatta be.
Mi vezet arra valakit, hogy mártír legyen, hogy feladja életét valami nemesebbnek látott ügyért: az emberekért, a hazáért, a fejlődésért? Mitől válik valaki szőlőszemet érlelő napsugárrá? A fájdalmaktól?
A Kulteátrum első előadása, Az apostol Petőfi Sándor azonos című műve alapján készült. A monodrámát játssza és rendezte Borbély Sándor.
Egy kortárs igényeknek megfelelő, fiatalokat is megszólítani képes munka jött létre, melynek kiváltsága, hogy a 100. évforduló időszakában próbálja megmutatni Trianont, az emlékezés pedig egy szakrális vonatkozással egészül ki: a kiállítótérben megjelenő, elszórt latin szövegek mint a katolikus temetési szertartás szövegei, vagy a regény írása közben mondogatott versek, Magyarország elvesztéséért való fohászként is olvashatók.
A jó válogatáskötet a szöveget önmaga gyönyörűségéért olvasók számára beavatás az életműbe, az irodalomtudósoknak pedig összegzés, sűrített anyag, az alkotó fontosabb témáiról, motívumairól tájékoztat. Mózes Attila Foglaló című novelláskötete segítségével próbálom az olvasónak bemutatni ezt a szerteágazó, színes és érdekfeszítő prózavilágot.