1907. június 1-jén mutatta be a Vígszínház Heltai Jenő Bernát című darabját, amiben elhangzott a Dal a moziról című kuplé (Kálmán Imre zenéjével), és benne a mozi szó is. Bár korábban a szöveg már megjelent nyomtatásban a Fidibusz című lapban (1907. április 12-én) de a szélesebb közönség a színpadról (A Bernát címszerepét Hegedűs Gyula játszotta, partnere Kornai Berta és Góthné Kertész Ella voltak), majd a különböző kávéházakban és egyéb lebujokban zongorán előadott dalból ismerhette meg Heltai Jenő leleményét. Bár egyes vélemények szerint a mozi szót már korábban is használták Pesten itt-ott a köznyelvben, de ennek semmilyen nyoma nincs – Heltai Jenő dala után viszont a szó hamar kiszorított minden más verziót, és a sztenderd kinematográfiai kifejezéssé vált a magyar nyelvben. Alább olvasható (és hallgatható meg) maga a dal, ami Berta kalandos projektográfba járási szokásait ecseteli, és aminek a mozi szó születését köszönhetjük.
Heltai Jenő–Kálmán Imre: Dal a moziról (Bilicsi Tivadar előadásában)
Heltai Jenő–Kálmán Imre: Dal a moziról
Berta egy szép nyári estén
A körúton mendegélt,
Arra jő egy fess legényke
S hencegőn melléje lép.
Szól a lányhoz: „Szép kisasszony,
Tartson vélem, ha lehet,
Jöjjön egy projektográfba
nézni mozgóképeket!”
S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba,
Hát elment a mozi-mozi-mozi-moziba.
Együtt ültek a sötétben
Berta és az ifjú úr,
Míg a vásznon kergetőzött
Japán, angol, muszka, búr.
Körutazást, vonatrablást
S tudj’ az ég, mit láttak itt,
S nem csupán a képek, ők is
Mozgolódtak egy kicsit.
És elcsattant, és elcsattant mutyiba
Most egy csók a mozi-mozi-mozi-moziba.
Folytatása volt a csóknak,
Mert követte még nem egy,
Sőt, követte más egyéb is,
Végre az már egyre megy.
Míg köröttük ámult-bámult
Lelkesült a balga nép,
Berta halkan annyit mondott:
„Kérem ez már mégse szép!”
És megtörtént, és megtörtént a hiba…
Így szokás a mozi-mozi-mozi-moziba.
És azóta minden este
Berta és a szeladon
Együtt ült a mozi mélyén
A sötétben egy padon.
Míg egyszer csak Berta bús lett,
És szemében könny rezeg,
Észrevette, hogy gyanúsan
Gömbö-gömbölyödni kezd!
Így van az, ha, így van az, ha egy liba
Sokat jár a mozi-mozi-moziba!
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.