A kaliforniai gyilkos az 1970–80-as években tartotta rettegésben az államot, ahol ötven betöréses nemi erőszakot és 12 gyilkosságot követett el. A sorozat megszólaltatja a túlélőket és családtagjaikat, és egy olyan korszakot dokumentál, amelyben a szexuális bűncselekményeket vagy lesöpörték az asztalról, vagy szégyenből eltitkolták őket. A sorozat megvizsgálja, hogy miért foglalkoztatnak bennünket ennyire a borzongató bűnügyi esetek, és tanulságosan ábrázolja a függőség csábítását is, miközben megszállottságról és veszteségről mesél azáltal, hogy bemutatja egy titokzatos gyilkos útját és annak a nőnek az eltökélt kutatását, aki mindenáron fényt akart deríteni az ügyre.
Nyomozás a neten, az író belehal
Michelle McNamara csöndes életet élt íróként, anyaként és feleségként, és mindvégig szándékosan humorista férje, Patton Oswalt hollywoodi életének perifériáján maradt. Éjszakánként azonban, amikor a családja aludt, megszállottan megoldatlan bűnügyeket tanulmányozott. A chatszobák és bűnügyi blogok világában elmerülve beleásta magát a kaliforniai gyilkos ügyének véres részleteibe, és közben kapcsolatot teremtett hasonló érdeklődésű önjelölt nyomozókkal, akikkel információkat, fotókat és nyomokat cseréltek egymás között.
McNamara Bűnügyi naplók című, megoldatlan bűncselekményekről szóló blogjában dokumentálta szenvedélyét, amelynek nyomán a Los Angeles Magazine hosszú cikket közölt az esetről, és ennek eredményeként McNamara megbízást kapott egy könyv megírására is. Annyira megszállottan kereste az ügy megoldását, hogy a nyomozás teljesen felemésztette, egyre sötétebb gondolatok ejtették rabul és egyre jobban szorongott.
A saját maga által is függőségnek titulált mániákus elfoglaltsága és a családja közti egyensúlyozás szétfeszítette McNamarát, aki egyre inkább gyógyszerekre támaszkodott, hogy oldja fokozódó szorongását. Egy sor álmatlanul töltött éjszaka és számos gyötrő rémálom után McNamara véletlen gyógyszer-túladagolásban halt meg álmában, mielőtt még befejezhette volna a könyvét. Halála után Oswalt felkérte McNamara nyomozótársait, Paul Haynest és Billy Jensent, hogy segítsenek befejezni és kiadni a könyvet, amely áradozó kritikákat kapott és felkerült a New York Times 2018-as bestsellerlistájára is.
Eltűnök a sötétben – előzetes
Az Eltűnök a sötétben egy detektívtörténet, amelyet McNamara a saját szavaival mesél el exkluzív, eredeti felvételeken és a könyvén keresztül, amelyből Amy Ryan olvas fel részleteket. A sorozat archív felvételek és rendőrségi akták, illetve nyomozókkal, túlélőkkel és a gyilkos családtagjaival készült új, exkluzív interjúk felhasználásával készült, és ezek segítségével rekonstruálja a bonyolult és elhibázott nyomozás történetét. Ijesztő képet nyújt egy olyan korról, amelyben az áldozatok gyakran túlságosan szégyellték magukat ahhoz, hogy megszólaljanak, és a szexuális bűncselekményeket a sajtó és az igazságszolgáltatás is bagatellizálta. A sorozat McNamara írásának segítségével szólaltatja meg az áldozatokat: mindaz, amin ők keresztülmentek, mutatja, hogy milyen messzire vezető emberi áldozatokkal járt ez a több évtizedre visszanyúló eset.
A sorozat egyszersmind utazás McNamara lelkébe is, aki kitartó újságíróként és önjelölt detektívként olyan elszántan próbált bűnügyeket felderíteni, hogy a büntetés-végrehajtási szervek elismerését is kivívta, cikkeivel és könyvével pedig jelentős kritikai sikert aratott. Magával ragadó írásaiban a veszteségnek, a szorongásnak, a függőség vonzásának, az embereket összekötő szeretetnek és a mindennapi életünk veszélyes titkainak súlyos témái vonulnak fel.
Itt a gyilkos, hol a gyilkos
McNamara éveken át eltökélten próbált igazságot szolgáltatni az áldozatoknak, és ezzel segített napirenden tartani az ügyet. Tíz évvel azután, hogy elkezdett az ügyön dolgozni és mindössze két hónappal könyve 2018-as, posztumusz publikálását követően, Oswalt és McNamara több nyomozótársa felolvasást tartott a könyvből Chicagóban, McNamara szülővárosában. Néhány órával később a sacramentói rendőrség letartóztatta a 72 éves exrendőrt, Joseph James DeAngelót, akit DNS-nyomok alapján azonosítottak mint a hírhedt kaliforniai gyilkost.
McNamara elszántsága, a túlélők, akikben megvolt az erő ahhoz, hogy elmeséljék történeteiket és a helyi nyomozók több évtizedes munkája révén kirajzolódik egy félelemben élő közösség megrázó portréja és végül az igazsághoz vezető út. Az Eltűnök a sötétben hátborzongató és elgondolkodtató tanulmány a túlélésről, az erőszakos bűncselekmények társadalmunkra gyakorolt hatásairól és azokról, akik e tetteket próbálják feltárni.
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.