Az Inkubátor programra a diplomás, de első egész estés filmet moziban még be nem mutatott rendezők, illetve azok az alkotók jelentkezhettek, akik rövidfilmjükkel már szerepeltek nemzetközi fesztiválokon. Ezúttal először azok a rendezők is jelentkezhettek, akik Magyarországon országos televízióban bemutatott alkotást jegyeznek. A kezdeményezés rendkívül népszerű a pályakezdő filmesek körében, összesen hatvan pályázó jelentkezett első mozifilm tervével.
Az öt nyertes film gyártására pályázati úton a játékfilmeknél 67 millió, a dokumentumfilmnél 24 millió forintig nyújt támogatást az Inkubátor program. A fiatal alkotóknak a Nemzeti Filmintézet (NFI) a filmkészítés során az anyagi támogatás mellett szakmai támogatást is biztosít.
Az Inkubátor program 5.0 nyertesei
Kukkoló (dráma, fantasy – Szabó Mátyás)
Szinopszis: Ábel (28) médiumként dolgozik: ha becsukja a szemét, elveszett gyerekek szemével képes látni, és így segít őket megtalálni. Zárt, érzelemmentes élete azonban felborul, amikor hibázik, és egy felnőtt nő, Vera (27) szemén keresztül kezd el látni. Vera egykor maga is elveszett, és azóta viszi magával a traumát. Nem találják a helyüket a világban, de amikor együtt vannak, és Ábel Vera szemén keresztül lát, mindketten boldogok. A különös idill azonban nem tartható fenn örökké.
Mélypont Érzés (dokudráma – Miklós Ádám)
Szinopszis: A Mélypont Érzés egy egész estés dokumentumfilm, amely három szerfüggő felépülését követi végig, ahogy dr. Petke Zsolt, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet vezető főorvosa a sziklamászás által forradalmasítja a terápiát. Zsolt maga is felépülő függő és egyfajta mentorként végigkíséri a bentlakók rögös útját, ahogy a szakadék széléről indulva egy hegy csúcsán találják magukat.
Teljes napfogyatkozás (dráma – Moldovai Katalin)
Szinopszis: Anát, a középiskolai tanárnőt az egyik szülő feljelenti, mert sokkolja, hogy fia a tanárnő kérésére egy homoszexuális párt megjelenítő filmet néz otthon. Valójában, a Teljes napfogyatkozást, a tanár szorgalmi feladatként javasolja a diákoknak, Rimbaud és Verlain korának élethű ábrázolása miatt. Ez a racionális magyarázat senkit nem érdekel, az iskola helyt ad a feljelentésnek és vizsgálat indul. Anának egy olyan abszurd helyzetben kell igazolnia magát, ahol a valódi tények megismerésével senki nem foglalkozik. Az iskola és a vizsgálóbizottság csupán az elhangzott vádakra hagyatkozik. A magára maradt tanárnő olyan társadalmi jelenségek ellen kezd el küzdeni, mint a megfélemlítés és az észérvek elutasítása.
Zanox – Kockázatok és mellékhatások (kisrealista sci-fi vígjáték – Baranyi Benő)
Szinopszis: Misi 18 éves, vidéki, félénk srác, aki a nagyanyjával él egy panellakótelepen. A helyi gyógyszergyár Zanox nevű kísérleti gyógyszerét szedi pánikrohamai ellen, mert az ingyen van. Évek óta szerelmes Jankába, az osztálytársába, de nem mer közeledni felé. Az érettségi estéjén Janka bulizni hívja őt, de túlizgulja a dolgot, ezért jócskán elkésik. Egyedül bóklászó szerelmét megtámadják, ami miatt Misi magát okolja. Bánatában elfogad egy korty kétes eredetű pálinkát egy idegen bácsi műanyag flakonjából. A pia és a gyógyszer keverékének nem várt mellékhatásai vannak, például időutazás.
.
Az Inkubátor program eddigi mérlege
A 2015-ben életre hívott Inkubátor program részeként már 24 elsőfilmes csapat kapott támogatást, köztük Szilágyi Zsófia Egy nap című alkotása, melynek világpremierje a cannes-i fesztiválon volt és elnyerte a filmkritikusok nemzetközi szövetsége, a Fipresci rangos díját. Csuja László Virágvölgy című road movie-ját többek között a Karlovy Vary-i filmfesztiválon díjazták. Zurbó Dorottya Könnyű leckék című dokumentumfilmje a locarnói premierjét követően világszerte nagy siker volt.
Tavaly ősszel mutatták be Hartung Attila FOMO – Megosztod, és uralkodsz című filmjét, mely az első magyar mozifilm volt kifejezetten a Z generációról, továbbá Nagy Zoltán Szép csendben című drámáját, mely egy ifjúsági zenekar kulisszái mögé engedett bepillantást. Visky Ábel Mesék a zárkából című kreatív dokumentumfilmje az év elején készült el.
Jelenleg is folynak az utómunkálatai Bakony Alexa Egy fiú címmel készülő dokufilmjének, mely elnyerte a Sundance Intézet támogatását is. Grosan Cristina és Rainer-Micsinyei Nóra A legjobb dolgokon bőgni kell című dramedy-je, Kis Hajni Külön falka munkacímen készülő első mozifilmje, továbbá Lőrincz Nándor és Nagy Bálint, Hámori Gabriella főszereplésével forgatott Legjobb tudomásom szerint (korábban Garázsmenet) című drámája is az utómunkánál tart. Javában tart a gyártása többek között Szirmai Márton diktatúrákon átívelő, Hol rontottam el? című animációs filmjének és számos filmterv gyártás előkészítésén dolgoznak az ifjú alkotók.
További információ a Nemzeti Filmintézet honlapján olvasható.
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.