A rendező olyan inkvizíciós panorámát akar filmjében megjeleníteni, amely könyörtelen részletességgel fedi fel a modern ember számára az ősök babonáiból fakadó végzetes következményeket. Történészek, pszichológusok, orvosok segítségét kéri, de azok mind elfordulnak a projekttől: félnek, hogy ebből a kompromisszummentes filmből nagy botrány lesz. Christensen végül mégis össze tudja szedni a pénzt minden idők legdrágább skandináv némafilmjére, és megszületik a Häxan.
A Häxan műfajilag nehezen besorolható. Egyfelől dokumentarista kinyilatkoztatás, informatív, már-már tankönyvszerű inzertekkel, egyfajta objektív prezentáció, mindeközben fiktív rekonstrukciókat is tartalmaz, különböző korokból villant fel egymással csak tematikusan összefüggő vignettákat. Ezek a kis puzzle-darabok minden korabeli speciális effektust és kameratrükköt, rengeteg változatos és kidolgozott díszletet, jelmezt és sminket felsorakoztatnak. A túlvilági, rémálomszerű atmoszféra az egész filmet belengi, és elég sok kendőzetlen jelenetet láthatunk kínzásokkal, rituálékkal és meztelen nőkkel.
Benjamin Christensen: Häxan (1922). Teljes film, angol felirattal
Mindezek mellett Christensen leghíresebb és legelismertebb munkája a 20-as évek egyik legszórakoztatóbb filmje. Nemcsak az üzenete maradt releváns a mai napig, de kreatív eszköztárának, és a nonlineáris történetvezetésének hála végig dinamikus és érdekfeszítő marad. A gótikus horrorhangulat időtálló, sőt ennyi év távlatában talán még félelmetesebb, a zene pedig gyönyörűen olvad egybe a szintén kifogástalan alapossággal megkomponált vizuális alappal.
A film a premiert követően azonnal óriási botrányt kavart. A kritikusok irtóztak az explicit erőszak ábrázolásától, a cenzorok pedig a legtöbb helyen – például az egész Egyesült Államokban – azonnal betiltották, a cenzúrázatlan változat pedig majd ötven évet pihent a vágóasztalon. De az idő a Häxannak dolgozott, és megjelentettek egy vágatlan verziót, William S. Burroughs narrálásával, majd 2016-ban egy nagy felbontású digitális restaurációt is kapott, az eredi zenével, kommentár nélkül. Ezt tekinthetjük a definitív kiadásnak.
A kritikusoknak sok időbe telt beismerniük, hogy nemcsak Christensen legjobb filmje, de a 20-as évek egyik legmeghatározóbb alkotása is a Häxan, ami bármilyen ínyencnek ajánlható, aki szívesen leporolna egy felejthetetlen filmtörténelmi gyöngyszemet.
Budapesten és Kolozsváron is bemutatták A maga természete szerint és szabadon című dokumentumfilmet, amely báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életét dolgozza fel. A mű a huszadik század vészterhes első felének Erdélyét mutatja be, melyben tehetős emberek lényeges dolgokat tettek a köz javára. Szilvássy Carola mondta az ikonikussá vált, lényegre törő szavakat: „Kell, hogy legyen Erdélyben egy otthona a magyar szónak”.
A kétezres évek elejétől Tolkien munkássága A Gyűrűk Ura filmeknek köszönhetően a virágkorát éli. A sikeres filmtrilógiát követően a rendező, Peter Jackson úgy gondolta, eljött az ideje elkészíteni Középfölde mitológiájának másik adaptációját is. Így A hobbit című (mese)regényből újabb filmtrilógia készült, amely egyébként előzménye is A Gyűrűk Ura történeteknek. Bár ez utóbbi filmek már kritikai szempontból nem kaptak akkora figyelmet, mint elődei, ekkorra már a hollywoodi gépezet beindult. 2017-ben az Amazon felvásárolta a megfilmesítési jogokat.
Köztudott tény, hogy a felvidéki magyarok gyerekkortól tanulják a szlovák nyelvet. Az azonban érdekesség, hogy a közös múlt miatt a cseh nyelv is hellyel-közzel része az életünknek. Ha máshogy nem is, a tévéből. Például követhetjük azokat a filmeket, amelyeket minden karácsonykor műsorra tűznek a szlovák adókon. A cseh mesefilmeknek komoly hagyományuk van, de immár nemzeti hősükről készített történelmi dráma is akad északnyugati szomszédaink repertoárjában.
2022. július 14-én jelent meg a Netflix szolgáltatón a Resident Evil-franchise legutóbbi „adaptációja”. A Paul W. S. Anderson filmekhez hasonlóan ez az alkotás is inkább csak felhasznál az alapanyagból, de míg a Kaptár-filmek legalább stílussal teszik ezt, addig ennél a sorozatnál a stílus nincs jelen és nem szórakoztató a végeredmény.
Fel fogok tenni néhány kérdést. Nincs jó vagy rossz válasz. Hogyan képzeled el a jövőt? Milyen lesz a természet? Hogyan fog megváltozni a városod? Milyenek lesznek a családok? Mi az, amire emlékezni fogsz, és mi az, amire nem? Kérdezi egy hang a sötét kép alatt, majd megjelenik Joaquin Phoenix, kezében egy mikrofonnal.
A Guerilla 1849-ben játszódik, nem sokkal a világosi fegyverletétel után, amikor még sokan nem tudják, vagy épp nem hiszik el, hogy a szabadságharcnak vége. A film főhőse, Barnabás (Váradi Gergely) egy erdőben bujkáló csapatot keres, Csont János (Orbán Levente) századát, ahol öccse szolgál – a célja, hogy hazavigye öccsét a szüleihez.
„A kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője műsorszünet idején” – ezzel a mondattal indul a máig leghíresebb cyberpunk mű, a Neurománc – egyenesen egy démonikus évből, 1984-ből. A több mint két dekáddal ezelőtti, műfajteremtő könyvben született meg a high-tech futurizmus aljas utcákra optimalizált változata, amiben a klasszikus noir regények költőisége a punk nihilizmusával egyesült.
Peter Greenaway brit rendező pályafutását festészettel kezdte, azonban Ingmar Bergman filmjei akkora hatást tettek rá, hogy ő is váltott a filmművészetre. Munkái nyíltan és rejtve is magukban hordoznak képzőművészeti jegyeket, ami leginkább alkotásai vizuális kifinomultságában és utalásaiban érhető tetten. Második és egyben legismertebb nagyjátékfilmje A rajzoló szerződése, amit 1982-ben mutattak be, és azóta a filmművészet egyik alapvető darabjává nőtte ki magát.
A filmelbeszélés egészét meghatározó kábítószeresfilmek több csoportra oszthatóak, aszerint, hogy a szer mint dramaturgiai, filmszervező narratív elem milyen módon jelenik meg bennük. Csoportosításomban három fő lényegi karakterisztikumot különböztetek meg, ezek a következők: az életforma, az anyag, és a karrier.
Amikor 1895. december végén, a párizsi Grand Café pincehelyiségében a Lumiére fivérek levetítik az első nagyközönségnek szánt mozgóképeket, egy új, szabad alkotásforma születik meg. Eleinte úgy tűnhet, csupán egy üzleti alapú cirkuszmutatványról van szó, nem egy véleményközlő és véleményformáló művészeti ágról. A tartalmi korlátokat kizárólag a készítők határozzák meg, a befogadói reakció közvetlen és azonnali. Nincs szükség külső szabályozó szervre, mely megszabná, mit láthat a néző és mit nem, így a határfeszegetés azonnal megkezdődik.