L. Takács Bálint: Mint a mókus fenn a fán

2021. január 18., 22:05

Mészöly Miklós a modern magyar irodalom egyik legmeghatározóbb és legismertebb alakja. Munkásságát pont annyira jellemzi a diverzitás, mint a műfajtól független konzisztens professzionalitás. Versek, drámák, regények, filmnovellák, mesék, esszék, cikkek és forgatókönyvek kötődnek a nevéhez, fontosabb műveit tizenkét nyelvre fordították le. Vaskos irodalmi renoméja kiradírozhatatlan fejezetté vált a honi kultúrában, az irodalmon kívül is.

Misi Mókus kalandjai - Forrás: NFI

Bár Mészöly számos mesét jegyzett, egyik legismertebb gyerekforgatókönyvét, a Misi Mókus kalandjait mégsem a saját műveiből adaptálta. Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író 1953-as, azonos című mesekönyve kézenfekvő, ugyanakkor megkérdőjelezhető választás volt. Az eredeti regény, minden bája ellenére egy (nem túlzottan) burkolt kommunista allegória, ahol a kötelességeit kerülő Misi mókus előtt szétbomlik az ellustult, kapitalista mókustársadalom jólétillúziója, és a történet végére megtanulja tisztelni a munka, a tanulás és a termés szentháromságát.

Misi Mókus kalandjai a YouTube-on


A regényt generációkon átívelő népszerűsége miatt először sorozatként, majd egész estés filmként dolgozták fel, mindkettő forgatókönyvét Mészöly írta, a rendezőszékben Foky Ottó foglalt helyet. Ő nemcsak a tévémaci, de a korabeli gyerekműsorok vizuális összképének megalkotója, így a Misi mókus projekt a lehető legjobb kezekbe került.
Az úttörődalokat dudorászó mókusok épp kezdik az iskolát, főhősünk, Misi azonban kalandra vágyik, és nem érdekli a tananyag. Eldönti, hogy ellátogat egy távoli szigetre, ahol állítólag édességek potyognak az örökké termő fákról. Utazása során váratlan akadályokba ütközik, megismerkedik egy csomó egzotikus állattal, őslénykutatókkal, jósokkal és kövér mókusokkal. A sorozatban minden epizód egy-egy kalandot dolgozott fel (melyek általában egy-egy karakterhez kapcsolódtak), itt egymást érik az újabb találkozások, így a cselekmény sosem válik elviselhetetlenül unalmassá.
A megvalósítás követi Foky jellegzetes stílusát: a stop-motion bábjáték, az igényesen kidolgozott miniatűrdíszletek, az állatok parodisztikus, mégis szerethető dizájnja pont olyan érzést kelt, mintha Süsüt, Mirr-Murrt, vagy Mekk Eleket néznénk. Az eredeti mesesorozat, mely a regény pontos és alapos adaptációja volt, itt sem változott sokat, bár természetesen egyes események kimaradtak, hogy tartani lehessen a kilencven perc alatti játékidőt. Néhány szinkronhang is megváltozott az epizódokhoz képest, sajnos Misi még mindig fülbántóan felnőtt női hangon szólal meg, nem gyerek fiúmókusként.

A kellemetlen háttértartalom ellenére a filmet barátságosan naiv atmoszféra járja át, korrekt meséhez híven minden jó, mert a vége az. Ahogy a könyvben, úgy Misi mókus itt is ráébred, hogy a tengerentúli, örökké termő fa gyümölcse sem lehet finomabb a hazai, kemény munkával megtermelt mogyorónál. Kicsit fakóbb, kicsit keményebb, de a miénk.