Döme Zsuzsa: Vásári gyerekversek

2021. március 10., 08:21
Szerelem - Szimonidesz Hajnalka illusztrációja Fodor Veronika Legendák a Pannónia gőzhajóról című könyvéből (Holnap Kiadó, 2016)

Vásári kikiáltós

Ízleni fog, megígérem:
finom lett a süteményem.
Korán keltem. Kelesztettem,
szívemet is beletettem.

Ez itt a sós, az meg édes.
Kóstolja meg, aki éhes!
Teljék meg vele a hasa!
Én meg hadd mehessek haza

farigcsálni rigmusokat.
Ne csak egyet egyen! Sokat!
Tessék, tessék! Most vegyenek!
Jaj! Azt hiszem, berekedek.

Alkudozós vers

Hogy’ az alma, hogy’-é adja?
Ötven forint a darabja!
Nem gondolja, hogy sok kicsit?!
Úgy elviszik, nem is hiszik.

Ez aztán a paradicsom!
S ez a fajta nagyon finom!
Meg is enném vacsorára.
Mennyit kóstálna az ára?

Ötszáz forint kilogrammja.
Jócskán vennék, ha eladja
kilóját négyér’ legalább.
Itt a kezem, nem disznóláb!

Hogyha adná még olcsóbban,
télre tenném el lecsónak.
Paprikája, jó sok, van-e?
Hozok holnapra izibe!

Aztán mennyi lesz az ára?
Sokat, ha visz, meg nem bánja!
Várom, kedves, Isten áldja!
Hát akkor viszontlátásra!

Vegye, vigye, megegye

Ami termett a telken,
mind elhoztam, kis lelkem!
Mire elolvad a hó,
megint drágul a dió,
ha magának jót akar,
többet vegyen, ha akar!

*

Lekvárt főznék szilvából!
Engedne az árából?
Megegyezünk mi ketten.
Áruljon más helyettem!

*

Van-e szőlő, csemege,
nyelvem mitől fekete?
Van, van szőlő, fekete!
Vegye, vigye, megegye!

 

(Karantének)