Fellinger Károly: Kárpátaljai gólyafészek

2022. szeptember 18., 10:00
Kopriva Attila: Volóci tél (olaj, vászon, 80 × 80 cm, 2017)

Botfalva

Pokrócszövés, lekvárfőzés,
falusi jó disznótorok,
szüreti bál alkalmával
a Föld visszafelé forog.

Botfalván az alma édes,
aranyból van magja, Olga,
bottal ütheted a nyomát
a tolvajnak, ha ellopja.

A botfai fiatalok
a kanyargó, hűs Ung partján
vándorbotból rakott tűznél
osztoznak a sült szalonnán.

 

Nagygejőc

Horgászparadicsom,
hűs ártéri erdő,
Latorca-mentére
sok jó ember eljő.

Forró a kemence,
száll a kenyérillat,
belengi az udvart,
vendégségbe hívat.

Rongyszőnyeget szőnek
gyerekek és vének,
ha jő a szerencse,
arra majd ráléphet.

 

Rát

Kisrát, nagyrát
két jó barát,
hajba kaptak,
az angyalát,
az a fura
az esetben,
nem volt haja
egyiknek sem.

Rátarti volt
mindkét község,
imádták a
friss vadkörtét,

paripájuk
táltos-fajta,
szivárvány a
nyereg rajta.

 

Kincseshomok

A faluban gazdag, szegény,
ha arról hall, hogy e helyen
nem rejt kincset se föld, se tó,
mélyen hallgat, sasként figyel.

Ám utána egytől egyig,
apa, anya, s gyerekük hét,
akár a strucc Afrikában,
homokba dugja a fejét.

Azt mondja az öreg bíró,
nem hiábavaló dolog,
valamiért ez a falu
már régóta Kincseshomok.

 

Ungtarnóc

Mikszáth Kálmán
bátor író,
könnyen írt,
szaporán,
tüske ment a
tenyerébe
az eset
hallatán.

A Különös
házasságban
Ungtarnóc
szerepel,
Bernáth Zsiga
földbirtokos,
ezen a
szent helyen.

Buttler János
a barátja, őszinte,
karakán, Őrdarmánál
van kastélyuk,
a Bozos
vén tanyán.

Grófi sarj ő,
ungtarnóci,
birtokuk
oly pompás,
megéri a
maga pénzét,
így tartja
a mondás.

Ungtarnócon,
kökényesben,
napba néz
a csöpp lány,
se nem kék, se
nem fekete
a szeme,
mélyzöld ám.

 

Korláthelmec

Korláthelmec
híres falu,
párja annak
bizony nincsen,
nyolcszáz éve
van temploma,
nem korlátolt
itt senki sem.

Délnyugati
határában
húzódik a
nagy Kiserdő,
gombaszezon
idején ám
a király is
ide eljő.

 

Őrdarma

Ung partján virágzik
vadkörte, vadalma,
híres Őrdarmának
a víg lakodalma.

Darma falu és Őr
egybekelt, egyesült,
még az ebeknek is
jutott bor, kacsasült.

Darmay Viktornak
verseit szavalták,
a mákos gubáról
hiányzott cukor, mák.

 

Tiszasalamon

Nem lovagolnak a népek
itt a szavakon,
olyan okos már mindenki,
mint bölcs Salamon.

Tiszasalamon határa
ma is jól terem,
hátára veszi a szegényt,
gazdagabb legyen.

Kihajtja a csordát a férj
reggelente még,
tejfölt, túrót készít neje,
hisz jó feleség.

 

Tiszaágtelek

Becsergely- és Baksa
nemzetségek éke,
Eszenyi családnak
féltett szeme fénye.

Aghteleknek mondták,
írták le a népek,
Latorca vizétől
csodákat reméltek.

Tiszaágteleken
portyázik a róka,
errefelé él már
bizony, évek óta.

Csipkebokor fölött
kelepel a gólya,
ravaszabb a béka,
nem jön ki alóla.

 

Kereknye

Grízes lángos, meg bobájka,
friss káposztás paszulyleves,
főzni tanul a menyecske,
nyelve csípős, nyelve hegyes.

Kukoricalepény illat,
helységről helységre szálldos,
lágy húsvéti sárgatúró,
juhtúróval kész a bános.

Gombával töltött káposzta,
pirított puliszka, pászka,
ukrán gyerek ruszin módra
tömi, meri csak magába.

 

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2022. augusztusi számában)