Bodor Tibor színművész, aki szolgálatként tekintett a felolvasásokra, egy négyszáz kötetes hangoskönyvgyűjteményt hagyott az utókorra, a róla elnevezett egyesület pedig azzal a céllal jött létre, hogy az állomány folyamatosan gyarapodjon új könyvekkel. A programban önkéntesek dolgoznak, a közösség pedig különféle rendezvényeket is szervez, így is segítve a látássérültek mindennapjait. Puskás Katával, az egyesület elnökével a 061.hu készített interjút.
– Miért épp Bodor Tibor színművész, szinkronszínész nevét viseli az egyesület? Ön hogyan csöppent ebbe a munkába?
– Bodor Tibor, a nagypapám hatalmas munkával, tenni akarással kezelte a látássérültek helyzetét személyes indíttatásból, ugyanis az ő nagypapája vak volt, és azt mesélte, milyen nagy öröm volt az idős embernek, amikor gyermekként felolvasta neki az újságot. Így később óriási örökséget hátrahagyva a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége hangoskönyvtárának egyik legaktívabb felolvasója lett. Pályafutása során negyven év alatt közel kilencezer órányi hanganyagot olvasott fel, amelyből a digitalizálás után csaknem négyszáz könyv ma is elérhető. Ez vágott verzióban több mint egyévnyi folyamatos beszédet jelent. Az én egyesületi munkásságom pedig egy Facebook-poszttal kezdődött, amelyben hangoskönyvek felolvasására kerestek önkénteseket. Felvettem a kapcsolatot a hirdetést feladó fiatalemberrel, és igen hamar kiderült, hogy kiválóan tudunk együtt dolgozni. Az a tenni akarás, ami benne és a szövetség vezetőiben volt, adta az első löketet ahhoz, hogy megalakítsuk az egyesületet. Három célt tűztünk ki az indulásnál: a hangoskönyvtár bővítését, Bodor Tibor emlékének ápolását, illetve folyamatos kulturális programok szervezését, ahol látók és látássérültek élhetnek át közös élményeket. Bodor Tibor alázatos munkássága pontosan megmutatja, hogy egy jó ügy érdekében akár egy ember is mennyi tud tenni egyedül.
– Ha egy laikusnak szeretné elmesélni egy hangoskönyv születésének történetét, akkor mivel kezdené?
– Működésünk motorjai az önkéntesek. Így talán az első lépés az, amikor valaki önkéntesnek jelentkezik hozzánk. Nincs más teendője a jelentkezőknek, mint egy próbaanyagot rögzíteni okostelefonnal, számítógéppel, A kis hercegnek a weboldalon található részletét kell felolvasniuk. Ezután kapnak egy dokumentumot a felolvasás mikéntjéről. Aztán a olvasó választ egy könyvet saját maga vagy az igénylistából. Egy nagyon fontos dolgot szoktunk tanácsolni, miszerint a könyvnek kell megtalálnia a felolvasót. Tehát senki ne próbáljon meg olyan könyvet rögzíteni, aminek a témája nem áll hozzá közel. Az első fejezet felolvasása után el kell küldeniük egy kontrollra az alelnökünknek, Helle Maximiliannak. Ha minden rendben, akkor már csak a könyv teljes felolvasása következik, amiből születik egy nyersanyag. Ezt aztán elküldik nekünk vágásra, de van olyan önkéntesünk, aki a hatékonyabb munka érdekében megtanulta a vágóprogram kezelését. Az esetleges hibák felkutatásának érdekében még van egy meghallgatás, amelyet a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének önkéntesei végeznek. A kész, véglegesített hangoskönyvek felkerülnek egy szerverre, amelyet csakis látássérültek érhetnek el online. Ennek a szerzői jogi törvény az oka, amely kimondja, hogy látássérülteknek elérhetővé lehet tenni ilyen formában a műveket, amennyiben garantálni tudjuk, hogy csak sérült társaink jutnak hozzá. Jelenleg 549 könyvünk készült el, és ötven-hatvan vár utómunkára vagy épp ellenőrzése.
– Bárkiből lehet önkéntes, vagy valamilyen szempontrendszernek meg kell felelni?
– Meg kell felelni bizonyos szempontoknak, ugyanis egy háromszáz oldalas könyv felolvasva durván tizenegy óra hosszúságú. Tizen- órákon keresztül mondjuk egy kellemetlen orgánumú egyént hallgatni nem túl kellemes élmény. A próbaanyagok pont azért készülnek, hogy kiszűrjük egyrészt azokat, akik túlszínészkedik az olvasást. Ugyanakkor a monoton felolvasás sem szerencsés, a kettő közötti megoldás a jó, ami leginkább ahhoz hasonló, mint amikor az apuka otthon mesét olvas a gyerekeinek. Az emberek adottságaira figyelünk, tudjuk, hogy nem profi színészekkel dolgozunk, ezért nincsenek irreális elvárásaink. A bekerült önkéntesek munkáját azonban igyekszünk beszédtechnika-órákkal segíteni, akik a világ számos pontjáról csatlakoznak hozzánk. Álmomban sem gondoltam az induláskor, hogy ennyi segítőnk lesz. Csodálatra méltó, hogy van olyan társunk, aki nyolcvanhárom művet olvasott fel. A pár hete tartott kétéves születésnapon pedig harmincegy olyan nevet olvashattam fel, aki ötnél több olvasmányt rögzített. Itt nemcsak hangoskönyvek születnek, hanem egy valódi közösség.
A teljes interjú a 061.hu oldalon olvasható.
Az egyesület oldala: http://bodortibor.hu
