Kevés szórakoztatóbb dolog van – és nem csak karantén idején – Zrinyi Syrena-kötetének olvasásánál. Ajánlom mindenkinek. Tobzódik a költői képekben, és néha olyan modern, hogy az ember megdöbben.
A mű – ez a verseskötet – elég kilátástalan udvarlással kezdődik: a főhős, aki egyébként egy vadász (és nem mellékesen hamarosan kiderül róla, hogy azonos magával a költői énnel) egy Viola nevű, aranyhajú, szépséges leány kemény szívének meglágyításával próbálkozik, bár nem sok reménye van szegénynek; már az első versben kiderül, hogy Viola finoman szólva sokkal nyitottabb egy Lycaon nevű úr közeledésére, mint az övére. Főhősünk tehát a síró harmadik. De ez a Vadász sokkal szerelmesebb és makacsabb annál, hogy emiatt föladja Viola üldözését. Nem kertelek: a világirodalom egyik legmakacsabb udvarlója ez a Vadász! Annyira makacs, hogy amikor kiderül, Viola nemcsak Lycaonnak szánja lányságát, hanem még utálja is, mint a kukoricagölődint, ő akkor kezd bele az igazi ostromba, és mindenféle csodálatos ajándékokat ígér az aranyhajú lánynak: madarakat, vadakat, madárfogó hálócskát, kifejezetten angolnafogásra specializált horgászbotot, de aztán előrántja az adu ászt:
Szállj le, szép Violám, és szeress engemet!
Neked otthon tartok két szép hiúzkölyköt,
Minap szerencsédre jártam az erdőket,
Anyjukat megöltem, megfogtam kölyköket.
Úgy megszelídültek, hogy járnak utánam,
Sok játszásukat nézni ugyan kívánom.
Sokan kérték tőlem, senkinek nem adom,
Neked, édes Violám, azokat tartom.
Elszomorító, amikor egy fiú elárulja, hogy két aranyos, játszadozó szőrgombolyag-hiúzkölyökkel szeretne kedveskedni szerelmének, mire aranyhajú szerelme fagyos tekintettel félrenéz és kláris ajkacskájával így szól: – Dögölj meg a hiúzkölykeiddel együtt!
Perszefeltesszük, hogy a vadászunk nem hülye, és nem véletlenül ezekkel az ajándékokkal próbálkozik; feltehetőleg ezt a lányt egyébként, ha nem a mi főhősünk adná, be lehetne fűzni egy madárfogó hálócskával, egy horgászbottal vagy két hiúzkölyökkel. Mi, az olvasók pedig ebből megtudhatjuk, hogyha ennek a lánynak egyébként kellenének ezek a dolgok, akkor ez a lány talán szintén vadász… egy vadásznő lenne! De erről most legyen elég ennyi.
A Vadász hosszú, két versen át tartó, kétségbeesett lánykergetés után, kilátástalan mellőzöttsége miatti kétségbeesésében arra jut, hogy valahogyan mégiscsak túl kellene lépnie Violán.
El kell felejtenie ezt a szerelmi őrületet!
De egy halálos szerelemből kilábalni – nos, az ilyesmi egyáltalán nem könnyű feladat. Láttam már mindenféle megoldást: van, aki elvonul ilyenkor egy kietlen tájban magasodó kolostorba, és két évig csak meditál; van, aki új életet kezd egy másik kontinensen; van, aki elkezdi módszeresen pusztítani magát, és kétes hírű utcákon kétes hírű hölgyekkel mulatozik, vagy fehér porokat szippant fel az orrával, esetleg magába döf vagy lő ezt-azt; de van olyan is, aki egyszerűen visszatér egy korábbi szerelméhez.
Szóval rengeteg ismerős, bejárt út áll az előtt, aki el akarja felejteni szerelmét.
De Vadászunk nem jár egyiken sem.
Ő a szerelmi bánat megszüntetésének egészen sajátos módját választja: „elénekel”, azaz megír egy tizenöt énekes eposzt – a Szigeti veszedelmet! Ez nem vicc: abban reménykedik, ha törökverő, Sziget várából kirohanó dédapjáról elénekel 1566 versszakot, akkor talán el fogja felejteni kínzó szerelmét! Ott aztán írhat – szerelmi vágyakozás helyett – fejlevágásokról, lovakról, ágyúlövésekről, ledőlő várfalakról, kibuggyant hasakról.
(Ha valaki éppen Szigeti veszedelmet olvasna, gondoljon erre, és garantáltan más szemmel fogja olvasni, mint eddig. Ez a mű a viszonzatlan szerelemből való kilábalás legegyedibb útja a világirodalom történetében!)
A teljes írás a Prae oldalán olvasható.
Nényei Pál írásával - ugyancsak a prae.hu-n - vitába száll Förköli Gábor irodalomtörténész. Írását itt olvashatják.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.