2020. szeptember 12., 17:45
– Vörösmarty tudta és hitte, hogy a legszentebb dolog a nemzetért való feltétlen küzdelem, a magyarság múltját ismerve felmérte: őrlángnak kell lennie, s ez számunkra is iránytű kell hogy legyen – fogalmazott Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a Vörösmarty Emlékház tegnapi avató ünnepségén a Fejér megyei Kápolnásnyéken. Hangsúlyozta, ma is természetesnek kell lennie a hazaszeretetnek, múltunk értésének, s amíg így él a magyar, addig nem érheti baj.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója megnyitó beszédét egy megfontolandó felvetéssel indította: „2020. szeptember 10-ről 11-re virradó éjszakán akaratlanul is bevillant: rajtam kívül most vajon ki olvassa A vén cigányt, a Gondolatok a könyvtárban-t, vagy akár a Szózatot? Pedig hát nem ártana rendszeresen elő-elővenni irodalmi útjelzőinket. Nemesebb lenne az indulat, kevesebb az iránytalan gyűlölet, többszöröződne az akarat, de ami a legfontosabb: értelmesebb lenne a közbeszéd.”
Rámutatott, hogy „nem a mai parttalan és öncélú, nemzetellenes emberjogizmus testtartása a helyes számunkra”, és Vörösmarty Hymnus című versének sorait idézte, melyet ma is érvényes programadó műként érdemes olvasnunk: „Isten segíts! népeknek istene! / Tedd jóra munkássá e nemzetet, / Hogy amihez fog óriás keze, / Végére hajtson minden kezdetet. / Add, hogy mit emberész és kéz kivíhat, / Ne várja mástól mint szerencsedíjat.”
L. Simon László országgyűlési képviselő az immár emlékházként látogatható épület múltjáról szólva ismertette, hogy a ház 1950-ben volt utoljára felújítva, azóta egyszer javították a tetőzetét, és korábban csak az előtér és két szoba szolgált kiállításként. A mostani beruházásra csaknem félmilliárd forintot biztosított a kormány.
Az 1800–1801-ben épült házban töltötte gyermekkorát (1801 és 1811 között) Vörösmarty Mihály, akinek emlékeiben ez töltötte be a szülőház szerepét. (A költő egy másik, ma már nem álló kápolnásnyéki épületben született.)
Miután a korábbi gazdatiszti lak méretét és állapotát tekintve is méltatlanná vált az uradalomhoz és annak irányítójához, Nádasdy Mihály gróf földbirtokos gazdatisztjének, a birtokon 1797 óta dolgozó idősebb Vörösmarty Mihálynak lakhelyül emeltette az épületet, és a Vörösmarty család hét gyermekkel népesítette be a házat.
Később a Nádasdyak Ott Károly miniszteri tanácsosnak adták el az épületet, mely idővel örökösödés révén a Kresz családra szállt. Az 1930-as évek elejétől a világháború időszakáig itt töltötte nyarait az ismert hegedűművész, Kresz Géza és családja.
A 2. világháborúban súlyosan megrongálódott épületet a hegedűművész lánya, a néprajzkutató Kresz Mária a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta azzal a feltétellel, hogy abban emlékmúzeumot rendezzenek be Vörösmarty Mihály tiszteletére. A ház első Vörösmarty-kiállítását 1950-ben nyitották meg.
A most megújult épületben a korszerű Vörösmarty-kiállítás mellett a Kresz családnak is emléket állítanak. A Vörösmarty-kiállítás kurátora Kovács Ida, a Kresz-kiállításé Bányai Balázs.
A megújult emlékház nyitóünnepségét egy szoboravatóval kötötték egybe: gróf Apponyi Albert szobrát, Pokorny Attila szobrászművész alkotását a kúria parkjában avatták fel. Tessely Zoltán és L. Simon László kezdeményezésére, a Trianoni békediktátum századik évfordulójára közadakozásból állíttatta a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány.
