Balassi Bálint-emlékkard
Kürti László költő és Ross Gillett ausztrál műfordító veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot 2021. február 14-én, Bálint napján Budapesten – írja a BárkaOnline a díj alapító Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökét, Molnár Pált idézve.
A reneszánsz költészet óriásának emlékét évről évre fölelevenítő elismerés a kortárs magyar versírás kiválóságait, valamint a magyar irodalmi kincseket, köztük Balassi verseit anyanyelvükre átültető külföldi irodalmárokat jutalmazza – olvasható a közleményben.
Mint írják, a negyvennégy éves, Mátészalkán tanárként dolgozó Kürti László eddig hat verseskötetet publikált, munkásságát többek közt a Tokaji Írótábor Nagydíjával és Bella István-díjjal is elismerték.
Az 1949-ben Melbourne-ben született Ross Gillett a Balassi Kard Művészeti Alapítvány fölkérésére, Ausztráliában élő magyarok közvetítése révén került kapcsolatba a magyar irodalommal. Eddig négy Balassi-verset fordított le, így szerzett irodalmi élményéről a közelmúltban az M5 televíziónak nyilatkozva számolt be a magyar tévénézőknek. Alkotásai valószínűleg az első ausztrál Balassi-fordítások, ezek közül kettő még az idén megjelenik egy hazai évfordulós antológiában. Munkája lehetővé tette, hogy a magyar alapítású irodalmi díj Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika után az ötödik kontinensre is eljusson.
Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj
Majmom, Vergilius című könyvével Bartók Imre író lett a nyolcadik alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj idei győztese. A díjjal járó hatezer eurós pénzjutalom mellett az ösztöndíj nyertese a Solitude Akadémia jóvoltából egy hónapig Stuttgartban, a Literarisches Colloquium Berlinnek köszönhetően pedig egy hónapig Berlinben alkothat – adja hírül a Litera.
A zártkörű ünnepségen lezajlott csütörtöki díjátadón Szilasi László, a kuratórium tagja méltatta a díjazott Majmom, Vergilius című, a Műút által kiadott kötetét, miután Keresztury Tibor, a kuratórium elnöke hangsúlyozta az ösztöndíj létrehozásának jelentőségét a kortárs magyar irodalom, legfőként pedig a fiatal írók, irodalmárok támogatására fordított anyagi források szűkössége idején.
A nettó hatezer eurós ösztöndíj célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publikáló, a tárgyévben új kötettel jelentkező, 35 évesnél nem idősebb szerzők támogatása, számukra egy évnyi nyugodt munkakörülmények biztosítása, új művek megszületésének ösztönzése, a kiadott mű németországi megjelentetésének elősegítése. A díjazott a pénzjutalom mellett lehetőséget kap a Solitude Akadémia által biztosított egy hónapos stuttgarti alkotói tartózkodásra, a Stuttgarti Magyar Intézet által megszervezett szerzői estre, és az elismerés kiegészül a Literarisches Colloquium Berlin által felajánlott egy hónapos, jelentős összegű berlini ösztöndíjjal is.
Pannon Tükör-díj
Díjat alapított a zalaegerszegi Pannon Tükör kulturális folyóirat. A szerkesztőség döntése alapján évente egy költő, egy kritikus és egy prózaíró részesül elismerésben. Elsőként Móré Tünde, Szálinger Balázs és Szekrényes Miklós a Pannon Tükör-díj nyertesei – olvasható a kulturális folyóirat online kiadásában.
A Pannon Tükör indulásának huszonötödik évfordulója alkalmából a lap szerkesztősége díjat alapított, melyet minden év decemberében tervez kiosztani. A szerkesztőség döntése alapján évente egy költő, egy kritikus és egy prózaíró részesül elismerésben.
A Pannon Tükör-díj nyertesei a pénzjutalom mellett Németh János A négy évszak című kisplasztikáját is megkapják. A díjazott szerzőkkel interjú készül, melyek a lap következő évi számaiban lesznek olvashatók, illetve egy-egy kéziratot is megvásárol a szerkesztőség, gyarapítva ezzel a a Pannon Tükör kéziratarchívumát.
Az ünnepélyes díjátadó zárt körű programon lesz 2020. december 11-én, pénteken 17 órától. A programról a Pannon Tükör Facebook-oldalán adnak élő közvetítést.
Szinva Irodalmi Díj
A Szinva Irodalmi Díjat első alkalommal szépirodalmi kategóriában: Szvoren Edina író nyerte el. A díjat Miskolc polgármesteri hivatalának Ovális Termében adták át december 2-án 14 órakor, a járványra való tekintettel zárt körben – tudósít a Műút folyóirat online oldala.
Szinva Irodalmi Díjat Bereti Gábor magánszemélyként alapította Miskolcon. Bereti Gábor (1948–) Szabó Lőrinc-díjas irodalmár, versek, novellák, kritikák szerzője, mindhárom műfajban jelentek meg könyvei. A Szinva Irodalmi Díj kezelésére létrejött a Szinva Irodalmi Alapítvány. A díjat odaítélő zsűri állandó tagjai: Csehy Zoltán, Jenei László, Korpa Tamás, Mezei Gábor, Vásári Melinda.
A Szinva Irodalmi Díjat szépírók és szakírók is megkaphatják. Első alkalommal idén a szépirodalmi kategória nyertese háromszázezer forintos pénzjutalomban részesül, s a díjhoz egy képzőművészeti alkotás (Seres László: Rajz 1., [Miami] 2016/2020. gicleé nyomat, papír, 27,9×21 cm), valamint emléklap jár.
Részletes beszámolók a Bárka, a Litera, a Pannon Tükör és a Műút oldalán olvbashatók.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.