– Brazíliában születtél, ott töltötted a gyerekkorod jelentős részét. Milyen könyvek hatottak rád?
– Nagyjából tizenkét éves koromig szinte semmilyen magyar nyelvű gyerekkönyv nem került a kezembe. Amerikai iskolába jártam, ahol angol és portugál nyelvű gyerekkönyveket olvastam. Amikor a családommal visszaköltöztünk Magyarországra, új, és a Brazíliában megismerttől számomra megdöbbentően elütő világ tárult fel előttem a maga sajátos szabályaival (szocialista iskolarendszer) és gyerekkönyveivel. Otthon magyarul beszéltünk, tehát a beszélt nyelv nem okozott gondot, de kezdetben nehezemre esett olvasni magyarul, a helyesírásról pedig halvány dunsztom sem volt, különórákra kellett járnom, hogy fejlesszem az írás- és olvasáskészségemet.
– Az eléd került megannyi gyerekkönyv más volt vagy jobb?
– Nem vállalkoznék arra, hogy minőségi sorrendet állítsak fel. Nyilván egy gyerek életét és képzeletét erősen befolyásolják a gyerekkorban megismert mesék, az az ő forrásvidéke. Kinek ez, kinek az – nem jobb, nem rosszabb: más.
– A Vagánybagoly és a harmadik Á – avagy mindenki lehet más kötet ötlete honnan jött?
– A szituáció nyilván nem ismeretlen: a lányomnak gyakran meséltem, ahogy ő hívta, „fejből meséket”. Azokban a mesékben tűnt fel először a bagoly figurája, akit ő nevezett el Vagánybagolynak. Ezek után követelte a folytatást, sőt azt is, hogy írjak belőle mesekönyvet. Ez a kérése csak jó pár évvel később teljesült, amikor ő már rég túl volt rajta, már egészen más dolgok érdekelték. De azért büszke volt rá, hogy végül megszületett a könyv, amit közösen találtunk ki, és nem véletlen, hogy az ő rajza díszíti a könyv címoldalát. Ő így képzelte el Vagánybagolyt, akit aztán Nagy Norbert, a könyv fantasztikus illusztrátora a maga módján ábrázolt.
– Mielőtt elkezdted írni a könyvet, kipróbáltad, mely szövegek hatnak és melyek nem?
– Egy kisiskolás gyerekkel az ember tudja és látja, nagyjából milyen a felhozatal. Általában a hozzám is közel álló könyvek közül válogattam neki. Nem kérdés: a magyar gyerekirodalom gazdag és színvonalas, de azért támadt némi hiányérzetem: hol vannak azok a könyvek, amelyek a világ sokszínűségével foglalkoznak? Más országok iskoláihoz képest egy átlag magyar iskola többnyire elég homogén, nagyjából egyféle környezetből jönnek a gyerekek, nem jellemzőek az elütő különbségek, gondolok itt akár bőrszínre vagy másfajta képességekre.
Azt érzékeltem az iskolában és a gyerekirodalomban, hogy ritkán kerül elő, mit is kell kezdeni azzal, ha valaki a megszokottól egészen más környezetből érkezett, vagy mások az adottságai, képességei.
A teljes interjú a MeseCentrum oldalán olvasható.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.