– Kezdjük az egyértelmű kérdéssel, amiről gondolom, sokan faggatják. Miért 1749?
– Egy olyan frappáns, figyelemfelkeltő címet akartunk a világirodalmi oldalunknak, ami nem közhelyes, megszokott. Így jött az ötlet, hogy Goethe születési dátumát válasszuk névnek, ugyanis a nagy német költőnek tulajdonítják a Weltliteratur, azaz a világirodalom kifejezést. A számításunk, úgy tűnik, bejött, valóban sikerült egy olyan nevet találnunk, amire sokan felkapják a fejüket.
– Már korábban is voltak világirodalmi újságok (Nagyvilág, Lettre), miben lesz más az 1749?
– A legnagyobb különbség az, hogy mi csak online formában működünk, nem tervezünk printben is megjelenni. Ez teljesen más kihívásokat és lehetőségeket tartogat, mint egy nyomtatott újság, különösen, hogy nem hírekről, hanem irodalomról van szó. A képernyőn megvannak az olvasási korlátok, mi nagyjából 12 ezer leütésénél húztuk meg a vonalat, körülbelül ennyit bírnak egyszerre az olvasók. Természetesen az ennél hosszabb anyagokat sem vetjük el, azokat folytatásos formában tesszük közzé. Ugyanakkor az online jelenlét sokkal nagyobb interaktivitást enged meg, gyorsabban tudunk reagálni – például egy szerző halála esetén –, ráadásul nem nyomaszt minket annyira a lapzárta sem. Heti tizenkét friss anyagot tervezünk, ami havi szinten már kiad egy folyóiratnak megfelelő tartalommennyiséget. Az sem mellékes, hogy a közösségi médiának köszönhetően sokkal szélesebb olvasói kört tudunk elérni, mintha nyomtatott lap lennénk. De nem akarjuk magunkat teljesen távol tartani az offline-tól sem. Idén szeretnénk két kötetet megjelentetni a Jelenkor Kiadóval együttműködésben. A terveink között szerepelt, hogy tavaszra kijövünk egy spanyolországi szerzők műveit tartalmazó kötettel, mivel idén Spanyolország lett volna a díszvendég az áprilisi könyvfesztiválon. Mint minden más rendezvény, a járvány miatt ez is elmaradt, és így ennek a könyvnek a kiadása is csúszik. Reméljük, hogy ősszel meg tudjuk jelentetni. Ezen kívül egy Best of gyűjteményt is tervezünk, ebbe a már nálunk megjelent versekből, prózákból válogatunk majd be műveket.
– Milyen tartalmakat terveznek, milyen közönséget szeretnének elérni? Mi a céljuk az újsággal?
– Annyiban mindenképpen hasonlítani fogunk elődeinkhez, hogy mi is a minőséget tettük meg prioritásunknak, és azt gondolom, erre a szerkesztőbizottságunk összetétele is garancia. Tanácsadóként, szerkesztőbizottsági tagként segíti például a munkánkat Pál Ferenc és M. Nagy Miklós, akik a már megszűnt Nagyvilág munkatársai voltak. A folytonosság tehát ilyen szempontból biztosított. Ugyanakkor ma már mások a kultúrafogyasztási szokások, a világszemlélet és a mindennapi hatások is, hiszen mindenhonnan ömlik ránk az információ. Sokkal könnyebb lett elérni a idegennyelvű tartalmakat is, sokan olvasnak legalább angolul. Ez persze az irodalmi ízlésben is tükröződik, nekünk is ehhez kell alkalmazkodnunk. Ezért többféle formátumot használunk: kritikák, interjúk, magazinosabb jellegű cikkek mellett természetesen novellákat, esszéket és verseket is megjelentetünk. Ugyan a magas kultúra a mérce, azonban a határvonalak már korántsem olyan élesek, mint régebben, és tematikailag is legalább olyan színes lesz a választék. Így mindenki megtalálhatja a maga olvasnivalóját, az irodalmi érdeklődésének megfelelő tartalmakat.
A teljes interjú a Hajónapló oldalán olvasható.
Az online folyóirat itt érhető el: 1749
A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 12. havi, friss száma – akárcsak az előzők – száz oldalon kínál olvasnivalót.
Isten kezében című versének újraközlésével a 130 éve született barcasági poéta, Bartalis János előtt tiszteleg a szerkesztőség, a decemberi lapszám további költői: a temesvári Eszteró István, a székelyudvarhelyi Nagyálmos Ildikó, a micskei Oláh József és a marosvásárhelyi Márton Károly.
Verskarácsonyfával segíti Viola Szandra író, költő a sukorói Vadmadárkórházat, és segíthetjük mi is, ha megvásároljuk a magyar költők soraival ékesített díszek valamelyikét. A verskarácsonyfa-állítás hagyományát még 2014-ben indította el Viola Szandra a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Azóta pedig olyan impozáns helyszínek adtak neki otthont, mint az irodalmi és történelmi múltjáról méltán híres Centrál kávéház. A verskarácsonyfán klasszikus és kortárs versek egyaránt megtalálhatók, amelyek olvasgatása az ünnepek valódi átélését is segítheti.
„Elismerésre és főhajtásra méltó az a kezdeményezés, amit Döme Barbara és Király Farkas a Tegnap.ma portállal csinál. Felismerték azt, hogy van egy hiátus ebben a szakmában, mégpedig az, hogy hosszú távon és szisztematikusan rögzítsék a kortárs magyar írókat, költőket, hangban, képben, alkotásaikkal együtt. Az ő kitartó, sziszifuszi munkájuknak köszönhetően összeáll egy olyan archívum, nemzeti közkincs, amit nemcsak mi magunk fogunk használni, hanem reménységünk szerint az utókor is”
Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol a teltházas díszterem irodalomkedvelő közönsége egy sokoldalúan alkotó házaspár, Tallián Mariann színművész, író és Lázár Balázs színművész, költő, a Törvényen kívüliek és Karanté(ny)ek című, legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Az est felvezetésében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége.
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.