– Mivel foglalkozol mostanában? A színház vagy az irodalom tölti ki inkább az idődet, életedet?
– Most egy bábdarabon dolgozom egy magyar középkori témában, de már megvan, hogy utána mi lesz. Ha Isten is úgy akarja, szeptember végén elmegyünk egy hónapra Nagybányára. Egy drámát tervezek írni évek óta, ott játszódik, és szeretném jobban megismerni hozzá a várost. Addig pedig a dráma cselekményének idejét kell jobban megismernem, úgyhogy rengeteg történelmet olvasok majd ebben a két hónapban.
– Közelebb áll-e valamelyik tevékenység a szívedhez (színdarabok vagy versek írása)? Voltak-e olyan időszakok az életedben, amikor az egyik domináns volt? Ha igen, mi ennek az oka?
– Mindig a vers a legelső. Amikor színházi munka van, abban is igyekszem a költészetet megtalálni, akár csak formailag is. Most prózakötetem jelenik meg, de úgy érzem, a próza itt szintén a költészetnek egyfajta segédműfaja. Ebben szerencsére nem voltak korszakok, mindig is a vers ült a dolgok legtetején.
– Olvastam, hogy nagyon szereted Erdélyt. A járványhelyzet ellenére el tudtál utazni oda mostanában? Tervezed, hogy a Kolozsvári magyar napokon részt veszel?
– Jézusom, dehogyis utaztam! Nagyjából két éve egy kisgyerek mindennapjai köré gombolyodik az én életem is, úgyhogy egy ideje amúgy se utazunk. A magyar napok… Nem is hívtak és nem is tudnék elmenni a fentiek miatt. Ha sikerül majd elmenni Nagybányára, akkor a kolozsvári könyvhétre elmegyek majd, de az októberben lesz, ha lesz.
– Milyen aktuális munkákon dolgozol jelenleg? A közeljövőben lesz újabb megjelenésed, akár verseskötet, akár egy új színdarab?
– Van ez a bábdarab, amit már említettem. A hetekben mutatják be egy ifjúsági vígjátékomat a Pécsi Nemzeti Színházban László király visszatér! címmel, Tóth András Ernő rendezésében. Aztán nemsokára megjelenik az új kötetem, az Al-dunai álom, erről beszéltem az előbb. Mindkettőt a járvány fújta ide tavasz végéről az ősz elejére.
A teljes interjú a Hajónapló oldalán olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.