Kezdésképp H. Szabó Gyula köszöntötte a résztvevőket, majd kiemelte: nem ez az első interjúkötet, amely a Kriterionról jelent meg, 1988-ban egy budapesti kiadású barna kiskönyv már hasonló koncepcióval jelentkezett (kiderült, hogy a kötetet Dávid Gyula magával is hozta a bemutatóra). Bartha Katalin Ágnes elárulta, eredetileg egy pályázati projekt szolgált alapul az interjúkötet létrejöttéhez: a kiadó hatvanas-nyolcvanas éveit próbálta feltérképezni. Ebben sokat segített az is, hogy hozzáfért a Szabédi-emlékházban őrzött Domokos Géza-hagyatékhoz.
Azt is hozzáfűzte, hogy otthoni környezetében is érezte a korra jellemző „könyvéhséget”, amely meghatározó volt a Kriterion sikerében. Ebből kiindulóan hozzáfűzte, kutatásaiban igyekezett egyfajta emberközpontúságot érvényesíteni, így kérdések is hasonló csomópontokban találkoznak: milyenek voltak az első évek a kiadónál, milyen a kriterioni munkamorál, milyen hatással volt Domokos Géza, valamint a cenzúra és a besúgórendszer a kiadó munkaközösségére.
A Kriterion nem a semmiből jött, mondta Dávid Gyula, majd röviden ismertette a Kriterion történetét: állami restrukturálás során alakult meg mint nemzetiségi kiadó, a magyar és német könyvkiadás a világháborúk előtt is virágzó korszakának folytatásaként, tapasztalt és egyre bővülni látszó szerkesztőgárdával. Fontos kiemelni azt is, hogy a köztudat nem csupán magyar kiadóként tartja számon a Kriteriont, ugyanis jelentős képviselete volt a román, török, német, szerb és ukrán irodalomnak is (különösen érdekes volt ez egy olyan korban, amely sorra szüntette meg az említett népcsoportok elemi oktatásának terét – így már-már anekdotaként él az eset, miszerint meggyanúsították a kiadó munkatársait, hogy „fiktív nemzetiségeket találnak ki”).
A teljes beszámoló a Helikon oldalán olvasható.
A kötettel kapcsolatos további információk a Kriterion Kiadó oldalán.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.