Kezdésképp H. Szabó Gyula köszöntötte a résztvevőket, majd kiemelte: nem ez az első interjúkötet, amely a Kriterionról jelent meg, 1988-ban egy budapesti kiadású barna kiskönyv már hasonló koncepcióval jelentkezett (kiderült, hogy a kötetet Dávid Gyula magával is hozta a bemutatóra). Bartha Katalin Ágnes elárulta, eredetileg egy pályázati projekt szolgált alapul az interjúkötet létrejöttéhez: a kiadó hatvanas-nyolcvanas éveit próbálta feltérképezni. Ebben sokat segített az is, hogy hozzáfért a Szabédi-emlékházban őrzött Domokos Géza-hagyatékhoz.
Azt is hozzáfűzte, hogy otthoni környezetében is érezte a korra jellemző „könyvéhséget”, amely meghatározó volt a Kriterion sikerében. Ebből kiindulóan hozzáfűzte, kutatásaiban igyekezett egyfajta emberközpontúságot érvényesíteni, így kérdések is hasonló csomópontokban találkoznak: milyenek voltak az első évek a kiadónál, milyen a kriterioni munkamorál, milyen hatással volt Domokos Géza, valamint a cenzúra és a besúgórendszer a kiadó munkaközösségére.
A Kriterion nem a semmiből jött, mondta Dávid Gyula, majd röviden ismertette a Kriterion történetét: állami restrukturálás során alakult meg mint nemzetiségi kiadó, a magyar és német könyvkiadás a világháborúk előtt is virágzó korszakának folytatásaként, tapasztalt és egyre bővülni látszó szerkesztőgárdával. Fontos kiemelni azt is, hogy a köztudat nem csupán magyar kiadóként tartja számon a Kriteriont, ugyanis jelentős képviselete volt a román, török, német, szerb és ukrán irodalomnak is (különösen érdekes volt ez egy olyan korban, amely sorra szüntette meg az említett népcsoportok elemi oktatásának terét – így már-már anekdotaként él az eset, miszerint meggyanúsították a kiadó munkatársait, hogy „fiktív nemzetiségeket találnak ki”).
A teljes beszámoló a Helikon oldalán olvasható.
A kötettel kapcsolatos további információk a Kriterion Kiadó oldalán.
Igazi világirodalmi sikerkönyv Christoph Ransmayr Cox vagy az idő múlása című regénye, mely Magyarországon is népszerű. A fordítóval, Adamik Lajossal a kötetről és jelenlegi munkájáról beszélgetett Szolcsányi Ákos az 1749.hu-n, a Petőfi Irodalmi Ügynökség online világirodalmi magazinjában.
A Magyar Írószövetség 2019-ben Debüt-díjat alapított, amellyel fiatal, elsőkötetes alkotókat jutalmaz. Az irodalmi elismerés mellett a díj bruttó egymillió forint pénzjutalommal is jár, valamint az alkotó a Magyar Írószövetség tagjává is válik. A Hajónapló portrésorozatában elsőként a Röpképtelen madarak című novelláskötetéért díjazott Vöröskéry Dórával készült interjú.
"Mindenki elkezdett a Nyugat felé orientálódni, miközben egymásra egyáltalán nem figyeltünk. Azt szeretném, hogy azok a társművészetek, amelyek jelenleg valamilyen módon hozzám tartoznak – tehát a popkultúra, a könnyűzene és az irodalom –, kicsit visszafordulnának Közép-Európába" – a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója számos kulturális kérdést boncolgat a Hajónaplónak adott interjúban. Demeter Szilárdot Rácz András kérdezte.
A sokak által ismert előember tiszteletére idén is megrendezték a Samu-napot, amelynek a Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi kiállítóhelye ad teret. A látogatókat számos program, valamint korosztálynak megfelelő tárlatvezetés is várta.
Vezetett kiadót, volt az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, nevéhez is fűződik az Előretolt Helyőrség irodalmi csoport, írt székely szótárt és számos verseskötet. A költőként és nyelvészként is ismert Sántha Attilával Száva Enikő beszélgetett a Hajónapló oldalán.
Gál Tamást nevezték ki a komáromi Jókai Színház élére május 20-án, a tizenhat éve igazgató Tóth Tibort váltja. Színészként a szakma és a közönség egyaránt elismeri, most mégis a színházművészet másik pozícióját vállalta el. Csizmák Katalin interjúja az Országút folyóirat oldalán.
Idegenek – Egy évszázad története címmel megjelent a Napkút Kiadó gondozásában Petőcz András trilógiája, szerves egységbe forrasztva a korábban három részben napvilágot látott regénysorozatot. Így, nagyregényként az író korábbi vágya is beteljesült a kiadást illetően. Kovács Katáng Ferenc az új megjelenés körülményeiről és tanulságairól kérdezte a szerzőt az Irodalmi Jelen oldalán.
Rendhagyó kötettel ünnepelte 50. évfordulóját a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága. A jubileumi évszámra reflektálva félszáz magyar fiatal – köztük jogász, vegyész, orvos, tanár és művész – tett őszinte vallomást a magyar nyelvről és kultúráról. Az augusztus 18-i ünnepségen, az Uránia Nemzeti Filmszínház falain belül dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott is köszöntőt mondott.
Pádár Eszter húsz éve a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) oszlopos tagja. A Hangtárban kezdett dolgozni, de hamar kiderült, hogy az alkatához jobban passzol a szervezkedés: immár húsz éve a közönségkapcsolatok és rendezvényszervezési főosztály tagja, öt éve pedig főosztályvezetője. A PIM szakmai blogjában, az Éjjeli Őrjárat-sorozatban Kocsis Katica beszélgetett vele.