– Számos könyve jelent meg a Helikon könyvkiadónál, többek között a legújabb Füveskönyv is, amely „gyógyító gondolatokat tartalmaz, melyek segítenek élni, fénnyel töltik meg a lelket, megvilágítják az elmét”. Egyszóval örömhöz segítő gondolatokat ölel fel. Hogyan jött a könyv ötlete?
– Az eredeti elképzelés egy „nagy könyv” volt, a közelgő eucharisztikus kongresszus kapcsán, amiben egy kicsit szó esik Erdélyről, a Szent Anna-tóról, a gyerekekről… De jött a világjárvány, elmaradt a találkozó, és végül ez született meg belőle. Szoktam mondani, hogy a mai ember mindenféle táplálékkiegészítőt használ, hogy okosabb, szebb legyen, jobban álljon a haja, de arra, hogy a lelkünk tisztább és világosabb legyen, arra nem. Ezen segít a gyógynövényes könyv, ahogy szoktam nevezni.
– Hogyan ismerkedett meg Csender Leventével, a könyv írójával és Lettner Krisztinával, aki a fényképeket készítette?
– A Helikon könyvkiadó vezetője ismertetett össze bennünket Budapesten, még 2019 decemberében. Őket bízták meg azzal a feladattal, hogy írják meg, összesítsék gondolataimat, de mindenekelőtt örökítsék meg a közösen átélt pillanatokat. Végtelenül boldogok voltak, hogy nem egy poros könyvtárban leszünk végig, hanem a gyerekek között. Úgy gondolom, mindenki szereti, ha valami olyat teszünk, aminek értelme, értéke is van. Azt éreztem bennük, hogy ők ebben a vállalt feladatban örömüket is lelték.
– Mennyi időt sikerült együtt tölteni? Hogyan tudtak egyáltalán beszélgetni? Hiszen sok más egyéb teendője mellett erre is időt kellett szakítani.
– Én próbálok mindig figyelni a Szentlélek Úristenre. Ha úgy érzem, el kell mennem Nagyváradra vagy Kovásznára, mert baj van, akkor én oda megyek. Amennyiben valaki azt kéri, hogy üljek le vele s beszélgessek, ahelyett, hogy felvigyem a padlásra a ruhákat, nyugtalan leszek, mert nincs sok időm, de ha azt mondja, jön velem a padlásra teregetni, akkor ráérek. Ha valaki ráér, és be tud ülni mellém az autóba, rengeteg időt tud velem tölteni. Leventééknek nem volt más dolguk, beültek mellém az anyósülésre, és míg vezettem, tudtunk beszélgetni. Közben ők láthatták, hogy ez nem elmélet, hanem hús-vér gyerekek, emberek, problémák, és van, amit meg lehet jól oldani, van, amit nem. Ez is életszagot ad a könyvnek, ami nem egy filozófiai eszmefuttatás, hanem az élet sűrű lüktetéséből született.
– Van egy meghatározott korcsoport, amelynek szólnak ezek a gondolatok?
– A keresztény egyházban az a szép, hogy több mint ötvenezer szent van, a kisgyerektől az aggastyánig minden korosztály képviselteti magát. Meggyőződésem, hogy Krisztus meghirdetett szeretetparancsa felhívás mindenki számára. Éppen ezért próbálom a gondolataimat a 21. század embere számára fogyaszthatóbb stílusba öltöztetni, függetlenül attól, hogy farmernadrágban vagy székely vitézkötéses harisnyában, tiroli nadrágban érinti meg a mondanivaló.
A teljes interjú az Olvasat oldalán olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.