– Januártól vette át a Nemzeti Kulturális Alap vezetését. Látja már, hogy mit vállalt?
– Úgy hiszem, igen. Korábban önkormányzati pályázóként volt rálátásom a rendszer működésére, mélységében az elmúlt időszakban ismertem meg.
– Miért vállalta a megbízatást?
– Egyrészt megtisztelőnek tartom Kásler Miklós miniszter úr felkérését, másrészt azt gondolom, hogy amit Óbudán tizenhárom év alatt felépítettünk – elsősorban a kultúra területén –, az biztosít annyi tapasztalatot, amely elegendő, hogy azt mondhassam: jó szívvel vállalom. Szép feladat a magyar nemzeti kultúrát szolgálni. Felelősség.
– Huszonhét éve működik a szervezet. Időről időre vita tárgya, hogy jelen formájában szükség van-e rá, a megszüntetése is többször felmerült. Ön miként látja az NKA szerepét a magyar kulturális életben?
– Szerintem az NKA stabil szereplője a magyar kultúrafinanszírozásnak. Éppen nemrég lapoztam át a szervezet megalakulásának húsz- és huszonöt éves évfordulóján megjelent kiadványokat, amelyekben a korábbi elnökökkel készült interjúkat is közöltek. Nagyjából az rajzolódott ki, hogy mindegyikük fontos értékként tekint az NKA működésére, hiszen – ahogy Fekete György alapító fogalmazott – ha nem lenne, számos produkció nem jöhetne létre. Az NKA működése elengedhetetlen a magyar kultúra számára.
– Mennyiben más az alap által nyújtott támogatás, mint az egyéb minisztériumi, önkormányzati források?
– A szervezetben működő kuratóriumok összeállításánál a szakmaiság meghatározó. Egy minisztériumi döntésnél – természetesen – mérlegelni kell kultúrpolitikai szempontokat is, az NKA e tekintetben más. Mindig is más volt.
– Itt nem jelennek meg politikai szempontok?
– Ezt nem állítanám, hiszen egyes kollégiumi tagoknak a döntéseknél lehetnek kultúrpolitikai szempontjaik is, de abban biztos vagyok, hogy elsődleges a szakmai diskurzus.
– Rendre jóval több pályázat érkezik, mint amennyit a szervezet támogatni tud. Ha több pénz lenne, az éppúgy kevés volna?
– Folyamatosan bővül a rendelkezésünkre álló forrás, az elmúlt években csaknem egymilliárd forinttal nőtt a szétosztható támogatás. Idén mintegy tízmilliárd forinttal gazdálkodik a szervezet. A Covid okozta rendkívüli helyzet miatt komoly elvárás nehezedik az NKA-ra, hiszen egyéni és intézményi szinten egyaránt segítséget remélnek tőlünk.
– Elődje, Lőrinczy György tavaly hangsúlyozta, hogy az NKA nem nyújt segélyt, legfeljebb munkalehetőséget teremt.
– Ebben teljes mértékben egyetértünk. Egyébként a működésünket szabályozó törvény sem ad erre lehetőséget. 2020-ban azonban olyan pályázatokat írt ki az NKA, amelyek a pandémiás helyzetben is megvalósíthatók voltak. Nem támogathatunk működési költségeket, de egyes kiadások, például a bérleti díj nálunk is elszámolható.
– Tavaly nyáron már ennek megfelelően írták ki a pályázatokat, ám akkor még nem látszott, hogy hosszú távra kell erre berendezkedniük.
– Februárban állnak fel az új összetételű kollégiumok, ők döntenek majd az új pályázati kiírásokról, addigra eldőlhet. Meglátjuk, hogy az otthoni alkotómunkán és online megjelenéseken túl az idei év második fele mennyire ad lehetőséget személyes részvétellel zajló programokra.
A teljes interjú a Kultúra oldalán olvasható.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.
Díszpadot avattak Serfőző Simon Kossuth-és József Attila-díjas költő, író, drámaíró tiszteletére szombaton, a Zagyvarékasi Tájház-Faluház udvarán. Az észak-alföldi település fennállásának 700. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen adták át a költő arcképével és az Itt élnem című verséből származó idézettel díszített padot.
"Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor tizenkilenc páratlan novellában." – írja Gerencsér Anna kötetéről (Az ajtó másik oldalán) Nagy Koppány Zsolt, aki az Előretolt Helyőrség Íróakadémián egykor oktatója volt az ugyancsak a mai napon debütdíjjal kitüntetett szerzőnkek.