Helyőrség: Choli Daróczi József életműkiállítása – Interjú Molnár Eszter Edina kurátorral

2020. május 08., 09:48

Az Isten homorú arcán című kiállítás anyagát cigány témájú festmények és a cigány irodalom kiemelkedő alkotásai adják. A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Jezsuita Roma Szakkollégium kiállítása egyszerre idézi meg Choli Daróczi József szellemét és tárja a látogató elé a cigány irodalom és képzőművészet színes és gazdag világát. – A kiállításról és Choli szerepeiről, jelentőségéről Molnár Eszter Edina kurátorral beszélgetett Kocsis Katica. Az írás a Petőfi Irodalmi Múzeum blogján jelent meg.

Forrás: PIM

– Hogyan született meg a kiállítás?
– Hónapokkal ezelőtt a Jezsuita Roma Szakkollégium, ahol maga Choli is tanított roma nyelvet és kultúrát, megkereste a PIM-et, hogy szeretnének egy kiállítást abból a festménygyűjteményből, amelyet a költő hagyott a kollégiumra. A PIM nyitott volt az együttműködésre, hogy ez az anyag egy cigány irodalmi kiállításban a szélesebb közönség előtt is bemutatkozhasson. Ugyanakkor ezek a festmények a roma festészet szűk szegmensét fedik csak le. A cigány képzőművészet és irodalom egy rendkívül színes és sokrétű világ, mi pedig szerettük volna ezt a lehető legszélesebb spektrumában bemutatni. A Jezsuita Roma Kollégium képei mellé kaptunk kölcsön néhány festményt a KuglerArt Szalon és Galériától is, valamint ezekhez hozzátettük a PIM saját gyűjteményeiben levő anyagot. Hangtárunk például őriz egy hangfelvételt, amelyen Choli Daróczi József a saját verseit és cigány nyelvű versfordításait olvassa fel, ezt is meg lehet hallgatni a kiállításban, továbbá láthatók köteteinek első kiadásai is.

Isten homorú arcán: ezt a címet viseli a kiállítás, ami Choli egyik kötetének és versének címe is. Miért épp emellett döntöttetek?
– Rengeteg verset néztünk át, kutatva olyan sorok után, amelyek átfognák e kiállítás tartalmát és mondanivalóját. Valahogyan mégsem találtuk a megfelelőt. Egyszer, amikor éppen ezen gondolkodtam, ránéztem a verseskötetre, ami épp ott hevert előttem az asztalon, és ráébredtem, hogy ez a tökéletes cím! Hiszen Choli maga is ezt választotta. Ez a néhány szó kifejezi, hogy miről szól a kiállítás, sokat elmond a cigány sors hányattatott voltáról és Choli egész életművét is átfogja.

– Hogyan épül fel a kiállítás?
– A cigány irodalom és festészet két térrészben jelenik meg. Az egyikben szűken Choli Daróczi József életútjával és költészetével foglalkozunk, a másik felület pedig kontextusba helyezi a munkásságát, egyfajta szélesebb kitekintést ad a roma festészetre és irodalomra.
A két tér között a festményeket ennek megfelelően osztottuk el. Az elsőbe kerültek a Choliról készült portrék: Ferkovics József, Péli Tamás és Kökény Róbert alkotásai. Mindhárom a Jezsuita Roma Kollégium tulajdona. Choli életrajza és kötetei mellett ugyanitt egy régi Choli-interjú is szerepel, amit az MTVA archívuma őriz.
A kiállítás másik nagy egysége a cigány festőművészet és irodalom vázlatos tablójaként értelmezhető. E tablóról a személyes kedvencem Balázs János képe, de nagyon szeretem Bada Márta és Oláh Jolán alkotását is. Személyes élettörténeteiket, amelyekben a művészet néha egészen lenyűgöző módon tört utat magának, rövid ismertetőkben tettük a tárlat részévé.
A harmadik rész egy múzeumpedagógiai térrész, amely az Igazgyöngy Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg. Az alapfokú művészeti iskolában tanuló gyerekek alkottak a kiállítás számára: 16 gyerekrajz látható ebben az egységben.

– Milyen látvány fogadja a látogatót ebben a kiállításban?
– Mezei Ildikó tervezte a látványt, amit tulajdonképpen két hangulat határoz meg. A Choli tevékenységével és a cigány művészettel foglalkozó részeket egy borongós vízióba ágyaztuk. Mezei Ildikó a cigány festészetben megjelenő harsány, erőteljes színeket felhasználva készített festéseket, amelyek a falakra kerülő tapéták alapjait adták. Van valami egészen örvényszerű ezekben a nonfiguratív mintákban. A festések alaphangulata Choli Daróczi verseinek világát idézik meg, ezért is annyira borongósak. Azt viszont nem szerettük volna, ha a gyerekrajzok is ilyen letargikus hangulatba kerülnek, ezért azokat egy vidámabb, reménnyel telibb térbe komponáltuk.

A teljes interjú a PIM blogján olvasható.