– Hogyan született meg a kiállítás?
– Hónapokkal ezelőtt a Jezsuita Roma Szakkollégium, ahol maga Choli is tanított roma nyelvet és kultúrát, megkereste a PIM-et, hogy szeretnének egy kiállítást abból a festménygyűjteményből, amelyet a költő hagyott a kollégiumra. A PIM nyitott volt az együttműködésre, hogy ez az anyag egy cigány irodalmi kiállításban a szélesebb közönség előtt is bemutatkozhasson. Ugyanakkor ezek a festmények a roma festészet szűk szegmensét fedik csak le. A cigány képzőművészet és irodalom egy rendkívül színes és sokrétű világ, mi pedig szerettük volna ezt a lehető legszélesebb spektrumában bemutatni. A Jezsuita Roma Kollégium képei mellé kaptunk kölcsön néhány festményt a KuglerArt Szalon és Galériától is, valamint ezekhez hozzátettük a PIM saját gyűjteményeiben levő anyagot. Hangtárunk például őriz egy hangfelvételt, amelyen Choli Daróczi József a saját verseit és cigány nyelvű versfordításait olvassa fel, ezt is meg lehet hallgatni a kiállításban, továbbá láthatók köteteinek első kiadásai is.
– Isten homorú arcán: ezt a címet viseli a kiállítás, ami Choli egyik kötetének és versének címe is. Miért épp emellett döntöttetek?
– Rengeteg verset néztünk át, kutatva olyan sorok után, amelyek átfognák e kiállítás tartalmát és mondanivalóját. Valahogyan mégsem találtuk a megfelelőt. Egyszer, amikor éppen ezen gondolkodtam, ránéztem a verseskötetre, ami épp ott hevert előttem az asztalon, és ráébredtem, hogy ez a tökéletes cím! Hiszen Choli maga is ezt választotta. Ez a néhány szó kifejezi, hogy miről szól a kiállítás, sokat elmond a cigány sors hányattatott voltáról és Choli egész életművét is átfogja.
– Hogyan épül fel a kiállítás?
– A cigány irodalom és festészet két térrészben jelenik meg. Az egyikben szűken Choli Daróczi József életútjával és költészetével foglalkozunk, a másik felület pedig kontextusba helyezi a munkásságát, egyfajta szélesebb kitekintést ad a roma festészetre és irodalomra.
A két tér között a festményeket ennek megfelelően osztottuk el. Az elsőbe kerültek a Choliról készült portrék: Ferkovics József, Péli Tamás és Kökény Róbert alkotásai. Mindhárom a Jezsuita Roma Kollégium tulajdona. Choli életrajza és kötetei mellett ugyanitt egy régi Choli-interjú is szerepel, amit az MTVA archívuma őriz.
A kiállítás másik nagy egysége a cigány festőművészet és irodalom vázlatos tablójaként értelmezhető. E tablóról a személyes kedvencem Balázs János képe, de nagyon szeretem Bada Márta és Oláh Jolán alkotását is. Személyes élettörténeteiket, amelyekben a művészet néha egészen lenyűgöző módon tört utat magának, rövid ismertetőkben tettük a tárlat részévé.
A harmadik rész egy múzeumpedagógiai térrész, amely az Igazgyöngy Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg. Az alapfokú művészeti iskolában tanuló gyerekek alkottak a kiállítás számára: 16 gyerekrajz látható ebben az egységben.
– Milyen látvány fogadja a látogatót ebben a kiállításban?
– Mezei Ildikó tervezte a látványt, amit tulajdonképpen két hangulat határoz meg. A Choli tevékenységével és a cigány művészettel foglalkozó részeket egy borongós vízióba ágyaztuk. Mezei Ildikó a cigány festészetben megjelenő harsány, erőteljes színeket felhasználva készített festéseket, amelyek a falakra kerülő tapéták alapjait adták. Van valami egészen örvényszerű ezekben a nonfiguratív mintákban. A festések alaphangulata Choli Daróczi verseinek világát idézik meg, ezért is annyira borongósak. Azt viszont nem szerettük volna, ha a gyerekrajzok is ilyen letargikus hangulatba kerülnek, ezért azokat egy vidámabb, reménnyel telibb térbe komponáltuk.
A teljes interjú a PIM blogján olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.