A Jelenkor Kiadó gondozásában jelent meg idén ősszel a tavaly nyáron elhunyt kiemelkedő kortárs költő, író, Térey János hagyatékban maradt önéletrajzi írása. A Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai című kötetet a Margó fesztiválon is bemutatták, a Valuska László moderálásával zajló beszélgetésben a költő özvegye, dr. Harmath Artemisz irodalomtörténész és Dömötör András rendező vett részt. A programról Kincses Tamara beszámolóját közli a Litera.
A kötet Térey János gyermek- és ifjúkorának két évtizedét meséli el, de mégsem csak feljegyzések halmaza, ugyanúgy tartalmaz fikciós elemeket is. Térey célja az volt, hogy önmagukat elhelyezze új családként a családtörténetben. – A Margó fesztiválon mutatták be a szerző posztumusz megjelent Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai című utolsó kötetét.
Térey János tragikusan korai halálát máig nem tudja kiheverni a kortárs irodalom. Térey hatalmas életművet hagyott hátra, rengeteg műfajban kipróbálta magát, halála után pedig számos visszaemlékező alkotás és rendezvény idézte és idézi meg alakját, a Margó csapata mégis változtatni akart ezen. Az idei fesztiválon megrendezett Téreyről szóló beszélgetésen egyrészt a nemrég megjelent Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai című posztumusz kötetre szerették volna a figyelmet irányítani, valamint a könyv segítségével új értelmezési pontokat próbáltak találni az életműben.
A beszélgetés moderátora Valuska László Harmath Artemisszel, az író özvegyével, és Dömötör András rendezővel beszélgetett. A beszélgetés kiindulópontja a már említett, a Jelenkor Kiadó által kiadott önéletrajzi, család- és fejlődéstörténeti regény, amelynek megjelenését a szerző már nem érte meg, de egy teljes egészében megtervezett, majdnem maradéktalanul megírt könyvről van szó, gyakorlatilag csak a legvége hiányzik. A kötet Térey gyermek- és ifjúkorának két évtizedét meséli el, de mégsem csak feljegyzések halmaza, ugyanúgy tartalmaz fikciós elemeket: szereplői vagy tényleges személyek a nevükön megnevezve, vagy kitalált alakok, esetleg álnéven szereplő, létező emberek. Ez a kibillintettség, mese és történelem kavarodása, helyek és nevek fantáziával való keverése az, amellyel Térey garantálja a kettős természetű, jelen idejű mitológiateremtést. A történetek sokféleképpeni egybefonódása, a megteremtett világ kidolgozottsága, mégis megfelelő távolságba állítottsága rendkívül fontos jellemzője a kötetnek.
Térey hozzáállása az irodalomhoz, költészethez a maga módján klasszikusnak mondható. Valuska László meg is jegyzi: szinte egy XIX. századi alkotó szólal meg soraiban, aki számára még fontos, hogyan szól a költő, írásainak jövőjét és hatásait is nézi, a műveiben igenis számít a morál és a tartás.
Az, hogy ez a memoár megíródott tehát, köszönhető volt az előretekintésnek ugyanúgy, mint összegzésnek is. Harmath Artemisz hosszan mesélt férje írói stílusáról, a debreceni családi ágról, a mintákról, amelyeket a gyermekeiknek továbbadott. Egyszerre csak elkezdte igazán érdekelni a múltja: kíváncsi volt, hogyan érvényesülnek gyerekkori gondolatai a felnőtt reflexióival kiegészülve. Önmagukat akarta egy új családként elhelyezni egy családtörténetben. Ehhez természetesen szüksége volt egy alkalmas és megfelelő hangra, amellyel a személyességet át lehet ültetni a sokszor fikciós, kiterjesztett környezetbe. Harmath Artemisz több nevet is említ, akiknek önéletrajzi munkái inspirálták Téreyt: ilyen például Karl Ove Knausgaard Harcom-sorozata vagy Vida Gábor Egy dadogás története című könyve.
A teljes beszámoló a Litera oldalán olvasható. A beszélgetés felvétele megtekinthető a Margó fesztivál oldalán.
A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 12. havi, friss száma – akárcsak az előzők – száz oldalon kínál olvasnivalót.
Isten kezében című versének újraközlésével a 130 éve született barcasági poéta, Bartalis János előtt tiszteleg a szerkesztőség, a decemberi lapszám további költői: a temesvári Eszteró István, a székelyudvarhelyi Nagyálmos Ildikó, a micskei Oláh József és a marosvásárhelyi Márton Károly.
Verskarácsonyfával segíti Viola Szandra író, költő a sukorói Vadmadárkórházat, és segíthetjük mi is, ha megvásároljuk a magyar költők soraival ékesített díszek valamelyikét. A verskarácsonyfa-állítás hagyományát még 2014-ben indította el Viola Szandra a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Azóta pedig olyan impozáns helyszínek adtak neki otthont, mint az irodalmi és történelmi múltjáról méltán híres Centrál kávéház. A verskarácsonyfán klasszikus és kortárs versek egyaránt megtalálhatók, amelyek olvasgatása az ünnepek valódi átélését is segítheti.
„Elismerésre és főhajtásra méltó az a kezdeményezés, amit Döme Barbara és Király Farkas a Tegnap.ma portállal csinál. Felismerték azt, hogy van egy hiátus ebben a szakmában, mégpedig az, hogy hosszú távon és szisztematikusan rögzítsék a kortárs magyar írókat, költőket, hangban, képben, alkotásaikkal együtt. Az ő kitartó, sziszifuszi munkájuknak köszönhetően összeáll egy olyan archívum, nemzeti közkincs, amit nemcsak mi magunk fogunk használni, hanem reménységünk szerint az utókor is”
Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol a teltházas díszterem irodalomkedvelő közönsége egy sokoldalúan alkotó házaspár, Tallián Mariann színművész, író és Lázár Balázs színművész, költő, a Törvényen kívüliek és Karanté(ny)ek című, legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Az est felvezetésében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége.
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.