Hetvenötéves korában elhunyt vasárnap este Krakkóban Adam Zagajewski költő és esszéíró, a lengyel újhullám alkotója, a 2016-os Janus Pannonius költészeti nagydíj kitüntetettje.
Adam Zagajewski 1945-ben született Lembergben, gyermekkorát a sziléziai Gliwicében töltötte, majd pszichológiát és filozófiát tanult a krakkói Jagelló Egyetemen.
Első verseskötete 1968-ban jelent meg. Pályatársával, Julian Kornhauserrel (Andrzej Duda jelenlegi lengyel elnök apósával) együtt a lengyelországi újhullám költészeti programját dolgozták ki, elutasítva a lengyel irodalom második világháború utáni, erőteljesen metaforikus poetikát, szorgalmazva a mindennapok valóságának ábrázolását és a kultúrába való emelését.
A baloldali demokratikus ellenzékhez kötődő értelmiségiként 1975-ben tiltott szerzők listájára került, 1976-tól a Zapis című független lapot szerkesztette, majd 1982-ben Párizsba emigrált, ott a Kultura és a Zeszyty Literackie című legendás lengyel irodalmi folyóiratok munkatársa lett.
Emigrációja idején keletkezett műveiben elutasította a mártír- és a prófétaköltő szerepét.
2002-ben visszatért Krakkóba, az azóta megjelent köteteiben a közép-európai alkotó szellemi térképét rajzolta fel, gyermekkorának helyszíneiről, eszmei hatásairól írt. Próbálta meghatározni azokat a fenygetéseket is, amelyeket a civilizáció jelent a szellemi életre nézve. Fegyelmezett stílusú, verstanilag nem túlbonyolított költeményeit áthatják az idő, a történelem és a végtelenség összefonódásának kérdései.
1988 óta kreatív írást oktatott a Houstoni Egyetemen, előadott a Chicagói Egyetemen is. Az Egyesült Államokban a 2001. szeptember 11. előtt írt, de a The New Yorker lapban csak az akkori terrortámadások után közzétett, a Try to Prise the Mutilated World (A megcsonkított világ megéneklésére törekedj) címmel megjelent versének fordítása vált a legismertebbé.
Az utóbbi években a Nobel-esélyes költők között emlegették, több lengyelországi és külföldi díj birtokosa volt.
(MTI)
„Elkészült a könyv, ím, lesd, / De nehogy kritikával illesd, / Ki a kódexet elcsenni meri, / Krisztus kegyét veszítheti” – ilyen és ehhez hasonló, úgynevezett könyvátkokkal látták el a korabeli írnokok a könyveiket. A témának Gábor Bálint járt utána, izgalmas felfedezéseit közli a Hajónapló.
Életének 84. évében elhunyt Gyulai Líviusz grafikusművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Az MMA közleménye szerint a Kossuth-díjas grafikusművészt, a magyar grafika nagy generációjának egyik képviselőjét kedden délelőtt érte halál. Gyulai Líviuszt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
Az Országút folyóirat megújult internetes oldalán a költőként is ismert Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes-zenésszel olvasható interjú. A Ghymes együttes egyik alapítóját új művekről, a pandémia okozta nehézségekről és a jövőre vonatkozó tervekről kérdezte Szekáry Zsuzsanna.
Az Irodalmi Jelen folyóirat minden hónapban megnevezi a hónap alkotóját, aki személyével kiemelten foglalkozik és műveire erősebben fókuszál. Legutóbb Acsai Roland költőre esett a választás – interjú is készült vele, Viola Szandra és Halmai Tamás kérdezték a szerzőt.