Konok Tamás, a nemzet művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festő- és szobrászművészt életének 91. évében, péntek hajnalban érte a halál. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti.
Konok Tamás 1930-ban született Budapesten. Gyerekkorában zenésznek készült, 1945 és 1950 között a Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult hegedülni, de részben családi indíttatásra (nagyapja, Sándy Gyula, a Műegyetem professzora volt) hamar a rajz és a festészet felé fordult.
A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán szerzett diplomát 1953-ban Bernáth Aurél tanítványaként.
A zene azonban egész pályáját végigkíséri. Első képei figurális műtermi enteriőrök, modell után készült portrék voltak. Látásmódjának változását alapjaiban meghatározta 1958-as, féléves párizsi ösztöndíja. Akkor még visszatért Franciaországból, de 1959-ben Párizsban telepedett le, és a rendszerváltozásig ott élt.
1953-tól szinte évente állított ki Magyarországon és Európa-szerte. Első önálló kiállítását 1960-ban rendezte a párizsi Galerie Lambert. A Hartford Alapítvány ösztöndíjával 1963-tól egy évig New Yorkban és Kaliforniában dolgozott. 1963 és 1974 között rendszeresen szerepelt a Réalités nouvelles kiállításain, 1970-ben megkapta a francia állampolgárságot, de a magyart is megtartotta.
1971-től szoros, 25 évig tartó kapcsolatba került a zürichi Schlégl Galériával. Feleségével, Hetey Katalin szobrászművésszel együtt állított ki 1981-ben, nagy feltűnést keltve, a budapesti Szépművészeti Múzeumban. 1992-től a Műegyetem címzetes egyetemi tanára volt.
Művei számos nagy közgyűjteményben szerepelnek. Többek között a párizsi Bibliotheque nationale de France-ban, a winterthuri Kunstmuseumban, a berni Musée des beaux-arts-ban, a neuchateli Musée d'art et d'histoire-ban, Brüsszelben, az Európai Parlamentben, a párizsi külügyminisztériumban, a hamburgi Städtische Sammlungban, a schiedam-rotterdami Stedelijk Museumban, a budapesti Iparművészeti Múzeumban, Szépművészeti Múzeumban, valamint a Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeumban, továbbá számos hazai és külföldi magángyűjteményben.
Konok Tamás 2001-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti, 2006-tól rendes tagja volt.
A művészt a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja címmel tüntették ki 1997-ben. Pályafutásáért 1988-ban Kossuth-díjjal, 2014-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki és Prima Primissima díjat is kapott.
(MTI)
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.