A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) „irodalmi export-import típusú” pályázati portfóliójába hét különböző pályázati lehetőség tartozik. A 2020 során kibővített és meghirdetett pályázati rendszer 21 felhívására 327 érvényes pályázat érkezett több mint 20 országból. A PKÜ mintegy 161 000 euró és 25 000 000 forint összértékben járult hozzá a magyar irodalom nemzetközi színtéren való népszerűsítéséhez és érvényesüléséhez.
Újabb két pályázati lehetőséget hirdetett meg a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ), ezúttal külföldi székhelyű kiadók számára. Az Ügynökség 2020 során megreformált és jelentősen kibővített „irodalmi export típusú” pályázati portfóliójának két alappillére a fordítástámogatási és a kiadástámogatási pályázat. Erre a két felhívásra egészen 2021. szeptember 30-ig jelentkezhetnek a külföldi székhelyű könyv- és folyóiratkiadók.
A Petőfi Kulturális Ügynökség a klasszikus és kortárs magyar szépirodalom külföldi közönségekhez való eljuttatása mellett más műfajok idegen nyelvű érvényesülésére is egyre nagyobb hangsúlyt helyez. A PKÜ a kiadástámogatási felhívás keretében olyan kiadványok külföldi megjelenését is segíti, mint a gazdagon illusztrált magyar mesekönyvek, szakácskönyvek, művészeti albumok vagy éppen képregények.
A fordítástámogatási és kiadástámogatási pályázatok jelen fordulójának keretösszege összesen bruttó 35 000 000 forint.
A fordítástámogatási és kiadástámogatási pályázatok kiírásai a Petőfi Kulturális Ügynökség angol nyelvű weboldalán érhetők el.
Fordítástámogatás: https://bit.ly/3zKAHr2
Kiadástámogatás: https://bit.ly/3ld8xkn
Az érdeklődők számíthatnak még további, a magyar irodalom külföldi megjelenését segítő pályázatokra 2021-ben, melyeket szintén a www.plf.hu oldalon tesz közzé az Ügynökség.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.