Európához tartozásunk művelődéstörténeti dokumentumait reprezentáló kiállítás látható az Országos Széchényi Könyvtárban
A XIX–XX. század fordulójának legnagyobb magyar könyvgyűjtője, gróf Apponyi Sándor (1844–1925) unikális Hungarica-gyűjteményébe enged bepillantást az Országos Széchényi Könyvtár Európa ege alatt. Szemelvények a XVI–XIX. századi magyarságképből című kamarakiállítása. A Régi Nyomtatványok Tárának dokumentumain alapuló tárlat apropóját az adja, hogy 2021. május 21. és november 17. között hazánk tölti be az Európa Tanács elnöki tisztét.
A kiállítás Apponyi Sándor jelentőségének méltatását követően Európa önképének felvillantásával kezdődik, majd a látogatók a magyarság középkori megítélésébe nyerhetnek bepillantást, hogy megismerhessék, miként is gondolkodtak az európaiak a Kárpát-medencéről és népeiről a XV. századig. Ezt követően az érdeklődők négy újkori utazó válogatott útleírásainak részleteivel ismerkedhetnek meg, amelyek nemcsak néhány magyar város különleges látnivalóiról emlékeznek meg, hanem az ott élő emberekről is. A századokon átívelő utazás során olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy a nyugat-európai utazók milyen szövegeken keresztül ismerhettek meg minket, magyarokat és a velünk élő nemzetiségeket, illetve hogy milyen kép élt rólunk vendégeink hazájában, és mi várta a Kárpát-medencébe érkezőket.
A német Stephan Gerlach a XVI. században egy Habsburg-követség tagjaként hajózott végig a török dúlta magyar területeken, majd Isztambulba érve további anekdotákat és tapasztalatokat jegyzett le a magyarokról. A holland Jacobus Tollius a XVII. században széles körű – a klasszikus tanulmányoktól az alkímiáig terjedő – érdeklődésétől hajtva vándorolt többek között Magyarországon is, útjáról pedig levelekben számolt be. A skót Robert Townson a XVIII. század végén járta be a Magyar Királyság északi területeit, természettudóshoz illő kíváncsisággal figyelve meg az országot és lakóit. Az észak-itáliai Luigi Forni katonatiszt pedig a XIX. század első felében, a reformkor hajnalán szolgált magyar földön, és az utazása előtt Magyarországról hallottaktól gyökeresen különböző helyzettel szembesült itt-tartózkodása alatt. Hogy milyen meglepetések és megrázkódtatások érték a négy világjárót, azt saját emlékirataikból és feljegyzéseikből olvashatják ki a látogatók. Helyzetük átélését korabeli térképek és metszetek segítik.
A szövegek jelentős részét a gyűjtemény magját képező könyvkollekcióból, az illusztrációkat pedig elsősorban a magyar városokat és híres személyeket bemutató metszetgyűjteményből válogatták a kiállítás kurátorai. Az egyedülállóan gazdag képi és szöveges anyagot a szakértők a nemzeti könyvtár más gyűjteményeinek különleges darabjaival tovább bővítették, hiszen a magyarságra vonatkozó hungarikakutatások gróf Apponyi Sándor munkásságát megelőzően kezdődtek, és máig nem értek véget. Ennek megfelelően a kiállítás képi repertoárja térképekkel is kiegészül, az Apponyi-gyűjtemény első köteteinek korát megelőző időszak felidézéséhez pedig a Kézirattárban található korvinákból láthatnak válogatást az érdeklődők. A napjainkban is folyó nemzetközi hungarikakutatásra a Modenai Állami Levéltár által felajánlott kéziratfotók utalnak.
Gróf Apponyi Sándor a nyomdászat ipari szintű gépesítését megelőző könyvtermésből válogatta össze különleges gyűjteményét, amelynek darabjai a XVI–XIX. század között nem magyarul, nem a történelmi Magyarország területén és nem magyar szerzők tollából jelentek meg, mégis a magyarsághoz kapcsolódnak. Az angol, cseh, francia, görög, holland, horvát, latin, lengyel, német, portugál, spanyol és török nyelvű művek tükrében a magyarok és Európa más népeinek viszonyát új szemszögből vizsgálhatjuk meg, ezáltal jobban megismerve azt a hosszú és gyakran rögös utat, amelyet a honfoglalás kora óta együtt járunk közelebbi és távolabbi szomszédainkkal.
A kiállítás 2021. november 26-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota F épület, 1014 Budapest, Szent György tér 4–5–6., Nemzeti Ereklyetér (V. szint)
További információ a sajtó képviselői számára: press@oszk.hu.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.
Sok szó esett a múltról, kevés a jelenről, a jövőről szinte semmi. Ma, ha jó dolgokra akarunk gondolni, a legtöbb beszélgetés ilyennek mondható. Különösen, ha kárpátaljai magyarok beszélgetnek. Főleg, ha a kultúráról a határon túli régió kapcsán.