Európához tartozásunk művelődéstörténeti dokumentumait reprezentáló kiállítás látható az Országos Széchényi Könyvtárban
A XIX–XX. század fordulójának legnagyobb magyar könyvgyűjtője, gróf Apponyi Sándor (1844–1925) unikális Hungarica-gyűjteményébe enged bepillantást az Országos Széchényi Könyvtár Európa ege alatt. Szemelvények a XVI–XIX. századi magyarságképből című kamarakiállítása. A Régi Nyomtatványok Tárának dokumentumain alapuló tárlat apropóját az adja, hogy 2021. május 21. és november 17. között hazánk tölti be az Európa Tanács elnöki tisztét.
A kiállítás Apponyi Sándor jelentőségének méltatását követően Európa önképének felvillantásával kezdődik, majd a látogatók a magyarság középkori megítélésébe nyerhetnek bepillantást, hogy megismerhessék, miként is gondolkodtak az európaiak a Kárpát-medencéről és népeiről a XV. századig. Ezt követően az érdeklődők négy újkori utazó válogatott útleírásainak részleteivel ismerkedhetnek meg, amelyek nemcsak néhány magyar város különleges látnivalóiról emlékeznek meg, hanem az ott élő emberekről is. A századokon átívelő utazás során olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy a nyugat-európai utazók milyen szövegeken keresztül ismerhettek meg minket, magyarokat és a velünk élő nemzetiségeket, illetve hogy milyen kép élt rólunk vendégeink hazájában, és mi várta a Kárpát-medencébe érkezőket.
A német Stephan Gerlach a XVI. században egy Habsburg-követség tagjaként hajózott végig a török dúlta magyar területeken, majd Isztambulba érve további anekdotákat és tapasztalatokat jegyzett le a magyarokról. A holland Jacobus Tollius a XVII. században széles körű – a klasszikus tanulmányoktól az alkímiáig terjedő – érdeklődésétől hajtva vándorolt többek között Magyarországon is, útjáról pedig levelekben számolt be. A skót Robert Townson a XVIII. század végén járta be a Magyar Királyság északi területeit, természettudóshoz illő kíváncsisággal figyelve meg az országot és lakóit. Az észak-itáliai Luigi Forni katonatiszt pedig a XIX. század első felében, a reformkor hajnalán szolgált magyar földön, és az utazása előtt Magyarországról hallottaktól gyökeresen különböző helyzettel szembesült itt-tartózkodása alatt. Hogy milyen meglepetések és megrázkódtatások érték a négy világjárót, azt saját emlékirataikból és feljegyzéseikből olvashatják ki a látogatók. Helyzetük átélését korabeli térképek és metszetek segítik.
A szövegek jelentős részét a gyűjtemény magját képező könyvkollekcióból, az illusztrációkat pedig elsősorban a magyar városokat és híres személyeket bemutató metszetgyűjteményből válogatták a kiállítás kurátorai. Az egyedülállóan gazdag képi és szöveges anyagot a szakértők a nemzeti könyvtár más gyűjteményeinek különleges darabjaival tovább bővítették, hiszen a magyarságra vonatkozó hungarikakutatások gróf Apponyi Sándor munkásságát megelőzően kezdődtek, és máig nem értek véget. Ennek megfelelően a kiállítás képi repertoárja térképekkel is kiegészül, az Apponyi-gyűjtemény első köteteinek korát megelőző időszak felidézéséhez pedig a Kézirattárban található korvinákból láthatnak válogatást az érdeklődők. A napjainkban is folyó nemzetközi hungarikakutatásra a Modenai Állami Levéltár által felajánlott kéziratfotók utalnak.
Gróf Apponyi Sándor a nyomdászat ipari szintű gépesítését megelőző könyvtermésből válogatta össze különleges gyűjteményét, amelynek darabjai a XVI–XIX. század között nem magyarul, nem a történelmi Magyarország területén és nem magyar szerzők tollából jelentek meg, mégis a magyarsághoz kapcsolódnak. Az angol, cseh, francia, görög, holland, horvát, latin, lengyel, német, portugál, spanyol és török nyelvű művek tükrében a magyarok és Európa más népeinek viszonyát új szemszögből vizsgálhatjuk meg, ezáltal jobban megismerve azt a hosszú és gyakran rögös utat, amelyet a honfoglalás kora óta együtt járunk közelebbi és távolabbi szomszédainkkal.
A kiállítás 2021. november 26-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében.
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota F épület, 1014 Budapest, Szent György tér 4–5–6., Nemzeti Ereklyetér (V. szint)
További információ a sajtó képviselői számára: press@oszk.hu.
Az Uránia Nemzeti Filmszínház a járványveszély miatt két ütemben hirdette meg a jegyértékesítést a közkedvelt Metropolitan Opera és a Bolsoj Balett közvetítéseinek 2021/22-es évadára. Szeptember 15-től nyílt lehetőség jegyvásárlásra az évad 2021-es előadásaira, november 2-tól pedig immár kezdődik az értékesítés az évad második felére, a 2022-es közvetítésekre és azok ismétléseire.
Irodalmi és kulturális szervezetek helyezték el az emlékezés koszorúit a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházán található 1956-os emléktáblánál. Az ünnepség keretében került átadásra hagyomány szerint a szervezet Arany János-díja. Ünnepi beszédet Dr. Lovászy László miniszteri biztos tartott.
Általános műveltségünk elengedhetetlen részét képezi II. Rákóczi Ferenc köztudatban kialakult képe, mindannyian ismerjük a göndör hajú, pödört bajszú fejedelmet turultollas kalappal a fején, a Rákóczi-szabadságharc vezetőjét, aki a háború sikertelenségét követően bujdosni, majd haláláig rodostói száműzetésbe kényszerült. De vajon csak ennyi volna a fejedelem jelentősége, egy rég letűnt alak kifakult képe a falon vagy az osztálytermi fásultságban? Tallián Mariann regénye és zenés könyvbemutatója egy sokkal komplexebb, máig érvényes életútra, küldetésre és mindannyiunk által élhető és éltethető hagyatékra
Az idén Magyarországon megrendezett vadászati és természeti világkiállítás sokszínű programjaihoz csatlakozva a Petőfi Kulturális Ügynökség által kiadott Helyőrség portál irodalmi- és fotópályázatot hirdetett 2021. augusztus 22. és szeptember 20. között. A felhívásra 89 pályázó számos irodalmi műfajban született írással és fotóművészeti alkotással jelentkezett. A díjazott fotókból a Benczúr Ház Kulturális Központban kiállítás nyílt, az irodalmi műveket az elkövetkező hetekben a Helyőrség weboldalán tesszük közzé. A díjazott alkotások listáját alább olvashatják.