Helyőrség: Gyerekirodalmi tanulmányok

2020. október 26., 07:10

Gyerekirodalommal foglalkozó tanulmányok rovatával bővül a Petőfi Irodalmi Ügynökség Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrumának oldalán. A tanulmányok elsősorban a közép- és felsőoktatásban oktatókhoz, tanulókhoz szólnak. Minderről Kérchy Anna egyetemi docenssel, a rovat vezetőjével Vass Éva beszélgetett a Hajónapló oldalán.

Kérchy Anna irodalomtörténész – Fotó: igyic.hu

– Milyen céllal indítják el az új rovatot az IGYIC.hu-n?

– A rovat küldetése elsősorban a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalom tudományos igényű ismertetése és elemzése, irodalomtörténeti/irodalomelméleti/kultúrkritikai keretbe ágyazott, releváns bibliográfiával rendelkező, a felsőoktatásban is segédanyagként használható tanulmányok közlése. Esetenként a nemzetközi gyermek- és ifjúsági irodalommal, illetve azok vonatkozó szakirodalmával párbeszédben álló tanulmányokat, illetve fordításokat is megjelentetünk. A rovat célja más, kicsit több, mint a könyvkritikáé (az egy másik rovat a Mesecentrum blogon), a terjedelme és a mélysége, a kitekintése, az elméleti keretezése miatt is. Ezekkel a szaktanulmányokkal akadémikus közönséget szeretnénk megcélozni, ám ugyanakkor közérthető módon útmutatót is igyekszünk adni a gyermekirodalom különböző értelmezési megközelítéseihez, műfajaihoz, korszakaihoz.

– Milyen témák köré csoportosulnak a tanulmányok?

– Célunk a nemzetközi gyerek- és ifjúsági irodalomkutatásban, mesekutatásban, a tágabb értelemben vett gyerekkultúra-kutatásban már jól bevált elméleti megközelítések, értelmezési keretek, fogalomtár meghonosítása, magyarítása. Kurrens irodalomelméleti, kultúrkritikai trendeket kívánunk magyar kontextusba helyezni. Terveink között szerepel az elméleti megközelítésekben, kutatásokban alulreprezentált kortárs magyar gyerekszínház, gyereklíra vagy az ifjúsági képregény értelmezési lehetőségeinek felvillantása. Nagyon várunk egy már beígért, bevezető, kontextusba helyező tanulmányt arról, hogy egyáltalán miért fontos a gyerekeknek szóló drámaszövegekről beszélni, milyen (irodalmi és színházi) szempontok szerint vizsgálhatjuk őket. Szintén tervezzük a XXI. századi irodalomelméleti, kultúrkritikai palettán jelentős helyet elfoglaló megközelítések bemutatását, melyek a gyerekirodalomhoz kapcsolódnak a poszthumanizmustól a transzmediációig. Nem feltétlenül tematikusan kezeljük a gyerekirodalmi jelenségeket, inkább a nyelvi, esztétikai megformáltságra koncentrálunk, erős tekintettel a szövegek kulturális-társadalmi, történeti beágyazottságára.

– Mi alapján választják ki a rovatba író szakembereket?

– Az elmúlt néhány évben már fontos lépések történtek a gyerek- és ifjúsági irodalomkutatás hazai kanonizálása terén. Többek közt az Alföld, a Prae, a Studia Litteraria, a Híd folyóiratok is jelentettek meg gyermekirodalmi különszámot kiváló szerzők írásaival; megemlíthetjük még a FISZ Mesebeszéd című szimpóziumsorozatához kapcsolódó, azonos című tanulmánykötetet, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem posztgraduális gyerekirodalmi képzését, valamint a Hubby szakmai égisze alatt készült „…kézifékes fordulást is tud” című, a legújabb magyar gyerekirodalomról szóló kötetet. Feltétlen számítunk az ezekben a kiadványokban publikáló szerzők, többnyire felsőoktatásban dolgozó szakemberek, irodalom- és kultúratudományban elmélyült kutatók, művészettörténészek, kritikusok együttműködésére. De felületet és szöveggondozást kínálunk a gyermek- és ifjúsági irodalom terén tevékenykedő PhD-hallgatók és a szakképzésbe járók vagy akár az IGYIC szakmai műhelyének belső képzésein ihletet nyert leendő szerzők kutatásainak publikálásához is. Mindemellett az interdiszciplinaritás jegyében lesznek olyan szerzőink is, akik nem gyerekirodalmi szakemberként, hanem saját szakterületük felől közelítik meg a gyerekirodalom kérdéseit. Előjegyzett cikkeink között szerepel tanulmány a képregényekről (van-e sajátosan olyan kategória, hogy gyerekképregény, miben különbözik a felnőtteknek szóló képregénytől, hogyan olvasunk egyszerre képet és szöveget, miért jelentős ez a médium a vizuális jelek uralta világunkban stb.), a kognitív narratológiáról és a fogyatékosságábrázolásról, illetve fordításelméleti dilemmákról is – magyarul is megjelent művek vetületében.

– Mikor indul az új rovat, milyen rendszeresen olvashatunk itt tanulmányokat?

– Novemberben indul, a halottak napjára aktualizálva egy, a gyerekirodalom és halálábrázolás témájú tanulmánnyal. Kéthetente tervezünk jelentkezni új anyaggal. A tanulmányokhoz tartozó gazdag válogatott bibliográfia támpontot nyújt a további olvasáshoz a téma iránt érdeklődőknek, így a két megjelenés közti időszakot is lesz mivel kitölteni. 

A teljes interjú a Hajónapló oldalán olvasható.