„Különös élmény volt először betördelve látni, még nem is fogtam fel igazán” – fogalmazott Balássy Fanni a Pagony kiadó online könyvbemutatóján. A beszélgetésben részt vevő Kemény Zsófi író, költő megjegyezte: az ő első kötete a huszadik születésnapja előtt egy nappal jelent meg. „Nem is tudtam igazán átérezni, mert már a következő könyvön dolgoztam, és ez mindig így volt. Jobban ki kellett volna élveznem!” Ott Anna kérdésére Kemény Zsófi elmondta: Balássy Fanni olyan üdén, könnyedén fogalmaz, hogy a máskor tabunak, nehéznek tűnő témák – az első menstruáció, az első szerelem, a szülők válása – sem válnak drámaivá. Balássy Fanni hozzátette: a regény ívét – bár nem az a leghangsúlyosabb – a szerelmi szál adja.
„Elsősorban novellákat szoktam írni, ez az első regényem, ezért inkább epizodikus részletek voltak meg a fejemben. Tudtam, hogy el akarok mesélni bizonyos történeteket, de nem egy kompakt regény gondolatával álltam neki. Azt remélem, hogy ezek a problémák sok tinédzser lányt érintenek, mindenki magára ismerhet. Amikor az ember először szerelmes, akkor nem is biztos, hogy az érzés a legfontosabb, hanem ahogyan megváltozik a személyisége, felfedez magában új vonásokat” – tette hozzá.
Kemény Zsófi arról beszélt, hogy őt kizárólag a szerelem és a barátság foglalkoztatta a gimnáziumi évei alatt. „Az iskola, vagy hogy mi leszek, ha nagy leszek, egyáltalán nem érdekelt. Ráadásul tizennyolc évesen eldőlt, hogy mi leszek, akkor már slammeltem.” Megjegyezte: „én nagyon benne vagyok az első regényemben, az Én még sosemben”.
Balássy Fanni viszont hangsúlyozta, hogy ez a regény – a személyessége ellenére – fikció. „Amikor megjelent, rám írtak a volt osztálytársaim, hogy szerepelnek-e benne. De nem. Ez a főhős sokkal nyitottabb, vagányabb, mint amilyen én voltam tizennégy-tizenöt évesen.”
…
Balássy Fanni kamaszkorában a könyvek helyett inkább a filmekbe, sorozatokba menekült. „A kedvenc helyem a Puskin, szívesen be is költöznék” – mondta. Az olvasás élményéről úgy fogalmazott: amikor az embernek kötelezően próbálnak valamit lenyomni a torkán, az annyira nem működik. Önként kell rátalálni a könyvespolcra.
Kemény Zsófi szerint mindig mindenkinek szüksége lesz az írott szóra, hogy a saját fantáziájával teljesítse ki a történeteket. „Ezért kellene szerintem az irodalmat úgy oktatni, hogy a diákok írjanak is.”
Kezdem ott, hogy… – ezzel a fejezeteket indító mondattal szép lassan alakult ki a Hol is kezdjem szerkezete. „Azért volt fontos ez az indítás, mert a történetmesélés élőbeszédszerű. Nem volt ötletem a címre, ez munkacímként szerepelt a szerződésben. Aztán megszerettem, mert a regényben is sok kezdetet, első élményt látunk, és ez a könyv az én életemben is kezdet volt.”
Balássy Fanni szerint nem is fontos, hogy nevet adjon a főszereplő lánynak. „Így még könnyebben képzeljük bele önmagunkat, hiszen ezek mindannyiunk problémái.”
A teljes beszámoló a Kultúra oldalán.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.