Helyőrség: Így nevettünk a karantén idején

2020. június 19., 17:39

Dr. Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár a Hajónaplón megjelent írásában az általa gyűjtött karanténvicceket,  tréfákat, élceket adta közre.

Koronavírus-graffiti – Fotó: Beliczay László / Forrás: Hajónapló

Napi egy-két pálesz, és a vírusnak pá lesz! Úgy tartják, hogy a viccnek három európai fővárosa van: Bécs, Prága és Budapest. Tényleg ,,viccfőváros" vagyunk? A társadalomkutatók a „monarchiás”, rezignált hangulat hatására adott válaszként értelmezik, de azért hozzájárult a városiasodás is. Nem véletlenül beszélünk pesti aszfalthumorról, persze ne feledkezzünk meg a népi trufák, tréfák világáról sem. A folkloristák dokumentálták, hogy az anekdotából rövidült, frappáns vicc nálunk valóban a 19. század végén jelent meg, a 20. századi tragikus történelmi eseményekre folyamatosan válaszolt, s az utóbbi évek technokulturális világában új médiumot és szárnyakat kapott.

A friss nyelvi humor rögvest reagált egy társadalmi jelenségre. A viccek (ahogy ma mondják: vírusszerű) terjedése a megosztásoknak köszönhetően megállíthatatlan. Így vagyunk a koronavírus-járvánnyal is: létrejött „népi reakciója”, a koronavírus-folklór, része a koronavírusvicc.  A viccek témája a jellemző helyzetek, tárgyak és szereplők kifigurázása, megszokott szerepek megfordítása. Megalkotásukban leginkább a transzmutáció (latin: átalakítás, átváltoztatás) gondolatalakzata működik, melynek révén visszájára fordított gondolatok, felcserélt szerepek, átalakított szavak jönnek létre. A járványveszély miatti első intézkedés a közösségi kapcsolatok korlátozása, az otthonmaradásra való felhívás volt. Rögtön elkezdődött a felvásárlás. S erre a népi válasz:

Az ész olyan, mint az élesztő. Nem jutott mindenkinek.
Drágám, a hétvégén elmegyünk vacsizni? Dehogy, előbb megesszük a fél raklap sóletet, amit vásároltál.

A teljes cikk a Hajónapló oldalán olvasható.