Napi egy-két pálesz, és a vírusnak pá lesz! Úgy tartják, hogy a viccnek három európai fővárosa van: Bécs, Prága és Budapest. Tényleg ,,viccfőváros" vagyunk? A társadalomkutatók a „monarchiás”, rezignált hangulat hatására adott válaszként értelmezik, de azért hozzájárult a városiasodás is. Nem véletlenül beszélünk pesti aszfalthumorról, persze ne feledkezzünk meg a népi trufák, tréfák világáról sem. A folkloristák dokumentálták, hogy az anekdotából rövidült, frappáns vicc nálunk valóban a 19. század végén jelent meg, a 20. századi tragikus történelmi eseményekre folyamatosan válaszolt, s az utóbbi évek technokulturális világában új médiumot és szárnyakat kapott.
A friss nyelvi humor rögvest reagált egy társadalmi jelenségre. A viccek (ahogy ma mondják: vírusszerű) terjedése a megosztásoknak köszönhetően megállíthatatlan. Így vagyunk a koronavírus-járvánnyal is: létrejött „népi reakciója”, a koronavírus-folklór, része a koronavírusvicc. A viccek témája a jellemző helyzetek, tárgyak és szereplők kifigurázása, megszokott szerepek megfordítása. Megalkotásukban leginkább a transzmutáció (latin: átalakítás, átváltoztatás) gondolatalakzata működik, melynek révén visszájára fordított gondolatok, felcserélt szerepek, átalakított szavak jönnek létre. A járványveszély miatti első intézkedés a közösségi kapcsolatok korlátozása, az otthonmaradásra való felhívás volt. Rögtön elkezdődött a felvásárlás. S erre a népi válasz:
Az ész olyan, mint az élesztő. Nem jutott mindenkinek.
Drágám, a hétvégén elmegyünk vacsizni? Dehogy, előbb megesszük a fél raklap sóletet, amit vásároltál.
A teljes cikk a Hajónapló oldalán olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.