– Az elmúlt öt év összes Libri-díjra jelölt kötetét olvastad?
– Bármilyen hihetetlen is, el kell olvasnom mindegyiket, másképp nem működik a dolog. Megkapom a listát és a könyveket fizikai valójukban (két szériát: egyet, ami a képeken szerepel majd, ezt nem szabad lapozgatni, hogy szép maradjon. És egyet, amit nyugodtan átnyálazhatok, olvashatok, jegyzetelhetek bele).
– Mennyi időd van megálmodni a képeket?
– Onnantól, hogy megtudom, hogy melyek azok a kötetek, amelyekkel dolgoznom kell, 25 napom van a leadásig, hogy elolvassam a könyveket, beszerezzem a kellékeket, lefotózzam és persze el is kell fogadtatni az elkészült felvételeket. Szerencsére tudok gyorsolvasni és elég vizuális a memóriám. Menni szokott, de ez az idő csak a könyvekről szól.
– Ez érzelmileg is megterhelő lehet!
– Megterhelő. Egy kétkötetes Nádas az nagyon durva! Annak örülök, ha van egy-két verseskötet, azzal olyan finoman el lehet vonulni, de a nehezebb prózákkal nem mindig egyszerű. Emellett a jelölt művek nem minden esetben találkoznak az én ízlésemmel, de egyelőre nem bántam meg azt az ötven könyvet, amit el kellett olvasnom. Amikor ezzel a munkával foglalkozom, akkor három hétig annyira beleélem magam a tíz könyvbe, hogy a párom se tud hozzám szólni. Felriadok éjszaka, mondatokat ismételgetek! Ennek a munkának tétje van, sok ember fogja látni, felelősséget kell vállalni, marketing értéke van. Ha nem találkozik a librisek vagy az írók elvárásaival, akkor baj van. Egyelőre ilyen nem történt. Az írók és a közönség is szereti – de e mögött sok munka van.
– Már az első Libri-díjtól kezdve te készíted ezeket a fényképeket. Te alakítottad ki ezt a koncepciót, ahol a könyvek mintha a saját maguk teremtette világban jelennének meg?
– Volt egy vázlatos ötlet, hogy szeretnének illusztrációkat a könyvekről. Egy art-direktorral közösen kezdtünk bele a projektbe. Olyan illusztrációt akartunk, ami többet mond, mint a borító, és nem is csak egy egyszerű utalás a könyv tartalmára. Szabad asszociációkon alapuló, de a könyv tartalmával összhangban álló képi illusztrációnak szántuk a fotókat. Ez szerencsés megközelítés volt, mert sokkal tágabb teret engedett a képzeletnek.
A teljes interjú a Fidelio oldalán olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.