– Ebben az évben jelent meg a Jézus barátai című kiadvány Bethlenfalvy Gábor történeteivel és az ön illusztrációival. A gyermekeknek készült könyvben Jézus kortársait, az apostolokat és a szenteket ismerhetjük meg. Hogyan lehet újszerűen megszólítani a mai gyermekeket, akik vizuális áradatban nőnek fel? Kihívást jelenthetett a több ezer éve élt embereket ilyen módon közel hozni a most felnövő generáció számára.
– A szentek vagy akár Jézus megjelenítésével foglalkozni számomra nagyon különleges feladat, és mindig rejt kihívásokat. Van abban egyfajta nehézség, ha tradicionális témát kell feldolgozni, és újra megeleveníteni a mai korban élő gyermeknek. Ugyanis egyszerre kell alkalmazkodnom a hagyományos ábrázolásmódhoz és megmaradnom a saját vizuális világomnál. Mivel a szenteknek többnyire akár évezredes ábrázolási szokásai és jellegzetes attribútumai is vannak, a karakterek megalkotásában ezek hangsúlyos szerepet játszanak. Másrészt azonban nem lehet pusztán a régies ábrázolásmódokhoz nyúlni, mert fontos szempont az is, hogy a mai gyerekek figyelmét fel tudjam kelteni. Munkáimban próbálom a kettő közötti keskeny ösvényt megtalálni.
– A művészettörténeti hagyomány ábrázolásai mennyire befolyásolják az alkotófolyamatot?
– Amikor a Magyar szentek élete című könyvet kezdtem rajzolni, megpróbáltam a középkori ábrázolásokig visszanyúlni. Ezek számomra nagyon kedvesek. E régi képekben van egyfajta esetlen báj és nagyfokú őszinteség. Még a brutális dolgokat is képesek groteszk módon, kedves hangnemben megjeleníteni. Arra próbáltam törekedni, hogy bár a legtöbb szent élete drasztikus fordulatot vett – gondolok itt a vértanúkra – , azokat a személyiségjegyeket domborítsam ki, amelyek megerősítést, példát jelenthetnek. Igyekeztem karaktereik által bemutatni, hogy példájuk nyomán hogyan tudunk kiállni hitünkért és Jézusért. Ezek a szempontok személy szerint is fontosak számomra.
Dolgozunk már egy következő könyvön is, melyben a 20. századi magyar szentek és boldogok életét mutatjuk be, többek között Salkaházi Sára, Apor Vilmos és Batthyány-Strattmann László fog benne szerepelni. Ez még keményebb dió lesz az eddigiekhez képest, mivel róluk már készültek fotók, konkrét tényeket ismerünk róluk, és ezeket kell átfolyatnom magamon, hogy megszülethessenek a rajzok. Tervben van szentekről névnapokhoz kapcsolódóan egy olyan kiadvány is, amelyben magyar vonatkozású szentek is helyet kapnának, hogy a gyermekek megismerhessék névadóik történetét.
– Mi inspirálja leginkább az ön rajzait? Hogyan lehet megtalálni a karakterek azon pontjait, melyek fontosak az illusztrációhoz?
– Az a bevett módszerem, hogy – mint említettem – megnézem és tanulmányozom a korábbi ábrázolásokat, kiválasztom a számomra legszimpatikusabbakat, és amikor már jó sok ilyet megnéztem, utánaolvastam, és beszélgettem róluk másokkal, megpróbálom megtervezni a figurákat. Szerencsés, ha egy kis idő eltelik a forrásgyűjtés és a megvalósítás között, mert akkor bennem is leülepszik a téma, és mindaz, amit láttam, átszüremlik az eddigi munkáim tapasztalatán. Így születnek meg az egyedi változataim.
– A nemrégiben elkészült új honlapon is jól látszik, hogy a meseillusztrációk mellett a valláshoz kötődő kiadványok nagy számban szerepelnek az ön munkái között. Mit jelent az ön számára, hogy rendszeresen kérik fel ezzel a meghatározó és lényeges témával kapcsolatban?
– Számomra alapvetően fontos a hit, és valóban kiváltság vallásos témákkal foglalkozni. De bizonyos szempontból nehéz is, mert vannak kötöttségek. Rendszeresen járunk a férjemmel a bolognai könyvvásárra, ahol azt látjuk, hogy nagyon sokféle vallásos gyerekkönyv és biblia létezik már, akár extravagáns megoldásúak is. Én próbálok egyensúlyozni a modern és a történetekhez kapcsolódó hagyományok között. Az illusztrációk készítése néha lelkigyakorlattal ér fel! Ilyenkor beleképzelem magam az adott történetbe, egy-egy szereplő bőrébe, és igyekszem átérezni, megérteni a lényegét. Jó szívvel ajánlom ezt a megközelítést vállalkozó szellemű felnőtt olvasóinknak is, mert így különleges élményekkel gazdagodhatnak. Az élményekhez kapcsolódva: a honlapon számos olyan tárgyat is találhatunk, amelyek szereplői, kilépve a könyvekből, a környezetünket gazdagíthatják. Magyar és idegen nyelvű könyveink meg a Kerekítő-kiadványok mellett saját termékeinket is igyekszünk ezen a felületen bemutatni. Ezek között szerepel egy szentképsorozat, ami az elmúlt időben nagyon népszerű lett. Csakúgy, mint a családi naptárunk, melyet idén már tizedik alkalommal adunk ki. De társasjátékok, tányéralátétek, mécsesernyők és falmatricák is találhatók itt, melyből már a Tűzoltó utcai Gyermekklinika szobáiba is került néhány. Érdekes és értékeket közvetítő ajándékok lehetnek ezek. Az is célom, hogy rendszeresen közzé tudjam tenni a honlapon a hozzám kapcsolódó újdonságokat, kiállításokat és megjelenéseket.
A teljes interjú a Kultúra oldalán olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.