– Ebben az évben jelent meg a Jézus barátai című kiadvány Bethlenfalvy Gábor történeteivel és az ön illusztrációival. A gyermekeknek készült könyvben Jézus kortársait, az apostolokat és a szenteket ismerhetjük meg. Hogyan lehet újszerűen megszólítani a mai gyermekeket, akik vizuális áradatban nőnek fel? Kihívást jelenthetett a több ezer éve élt embereket ilyen módon közel hozni a most felnövő generáció számára.
– A szentek vagy akár Jézus megjelenítésével foglalkozni számomra nagyon különleges feladat, és mindig rejt kihívásokat. Van abban egyfajta nehézség, ha tradicionális témát kell feldolgozni, és újra megeleveníteni a mai korban élő gyermeknek. Ugyanis egyszerre kell alkalmazkodnom a hagyományos ábrázolásmódhoz és megmaradnom a saját vizuális világomnál. Mivel a szenteknek többnyire akár évezredes ábrázolási szokásai és jellegzetes attribútumai is vannak, a karakterek megalkotásában ezek hangsúlyos szerepet játszanak. Másrészt azonban nem lehet pusztán a régies ábrázolásmódokhoz nyúlni, mert fontos szempont az is, hogy a mai gyerekek figyelmét fel tudjam kelteni. Munkáimban próbálom a kettő közötti keskeny ösvényt megtalálni.
– A művészettörténeti hagyomány ábrázolásai mennyire befolyásolják az alkotófolyamatot?
– Amikor a Magyar szentek élete című könyvet kezdtem rajzolni, megpróbáltam a középkori ábrázolásokig visszanyúlni. Ezek számomra nagyon kedvesek. E régi képekben van egyfajta esetlen báj és nagyfokú őszinteség. Még a brutális dolgokat is képesek groteszk módon, kedves hangnemben megjeleníteni. Arra próbáltam törekedni, hogy bár a legtöbb szent élete drasztikus fordulatot vett – gondolok itt a vértanúkra – , azokat a személyiségjegyeket domborítsam ki, amelyek megerősítést, példát jelenthetnek. Igyekeztem karaktereik által bemutatni, hogy példájuk nyomán hogyan tudunk kiállni hitünkért és Jézusért. Ezek a szempontok személy szerint is fontosak számomra.
Dolgozunk már egy következő könyvön is, melyben a 20. századi magyar szentek és boldogok életét mutatjuk be, többek között Salkaházi Sára, Apor Vilmos és Batthyány-Strattmann László fog benne szerepelni. Ez még keményebb dió lesz az eddigiekhez képest, mivel róluk már készültek fotók, konkrét tényeket ismerünk róluk, és ezeket kell átfolyatnom magamon, hogy megszülethessenek a rajzok. Tervben van szentekről névnapokhoz kapcsolódóan egy olyan kiadvány is, amelyben magyar vonatkozású szentek is helyet kapnának, hogy a gyermekek megismerhessék névadóik történetét.
– Mi inspirálja leginkább az ön rajzait? Hogyan lehet megtalálni a karakterek azon pontjait, melyek fontosak az illusztrációhoz?
– Az a bevett módszerem, hogy – mint említettem – megnézem és tanulmányozom a korábbi ábrázolásokat, kiválasztom a számomra legszimpatikusabbakat, és amikor már jó sok ilyet megnéztem, utánaolvastam, és beszélgettem róluk másokkal, megpróbálom megtervezni a figurákat. Szerencsés, ha egy kis idő eltelik a forrásgyűjtés és a megvalósítás között, mert akkor bennem is leülepszik a téma, és mindaz, amit láttam, átszüremlik az eddigi munkáim tapasztalatán. Így születnek meg az egyedi változataim.
– A nemrégiben elkészült új honlapon is jól látszik, hogy a meseillusztrációk mellett a valláshoz kötődő kiadványok nagy számban szerepelnek az ön munkái között. Mit jelent az ön számára, hogy rendszeresen kérik fel ezzel a meghatározó és lényeges témával kapcsolatban?
– Számomra alapvetően fontos a hit, és valóban kiváltság vallásos témákkal foglalkozni. De bizonyos szempontból nehéz is, mert vannak kötöttségek. Rendszeresen járunk a férjemmel a bolognai könyvvásárra, ahol azt látjuk, hogy nagyon sokféle vallásos gyerekkönyv és biblia létezik már, akár extravagáns megoldásúak is. Én próbálok egyensúlyozni a modern és a történetekhez kapcsolódó hagyományok között. Az illusztrációk készítése néha lelkigyakorlattal ér fel! Ilyenkor beleképzelem magam az adott történetbe, egy-egy szereplő bőrébe, és igyekszem átérezni, megérteni a lényegét. Jó szívvel ajánlom ezt a megközelítést vállalkozó szellemű felnőtt olvasóinknak is, mert így különleges élményekkel gazdagodhatnak. Az élményekhez kapcsolódva: a honlapon számos olyan tárgyat is találhatunk, amelyek szereplői, kilépve a könyvekből, a környezetünket gazdagíthatják. Magyar és idegen nyelvű könyveink meg a Kerekítő-kiadványok mellett saját termékeinket is igyekszünk ezen a felületen bemutatni. Ezek között szerepel egy szentképsorozat, ami az elmúlt időben nagyon népszerű lett. Csakúgy, mint a családi naptárunk, melyet idén már tizedik alkalommal adunk ki. De társasjátékok, tányéralátétek, mécsesernyők és falmatricák is találhatók itt, melyből már a Tűzoltó utcai Gyermekklinika szobáiba is került néhány. Érdekes és értékeket közvetítő ajándékok lehetnek ezek. Az is célom, hogy rendszeresen közzé tudjam tenni a honlapon a hozzám kapcsolódó újdonságokat, kiállításokat és megjelenéseket.
A teljes interjú a Kultúra oldalán olvasható.
George Volceanov 1956-ban született Bukarestben. Műfordító, lexikográfus és szerkesztő, aki több mint hatvan kötetet fordított románra angol, illetve magyar nyelvről. Nemrég gondozásában és koordinálásával jelent meg a teljes Shakespeare-életmű román nyelven. Magyar nyelvről többek között Kassák Lajos, Petri György, Rejtő Jenő, Esterházy Péter, Zalán Tibor, Thuróczy Katalin írásait fordította. A Helikon folyóiratban Márton Evelin beszélgetett vele.
Egész évben különleges centenáriumi ünnepséggel készül a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és a Juhász Anna Irodalmi Szalon szervezésében megvalósuló programsorozat, melynek első online eseményén Juhász Anna Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel, egyetemi docenssel Pilinszky költészetének kapcsolódási pontjairól beszélgetett
A MÁV Szimfonikus Zenekar Kesselyák Gergely vezényletével Szőcs Géza költő, író emlékére online koncertet ad február 3-án, 19.00 órakor a Zeneakadémián. A hangverseny ingyenesen megtekinthető a zenekar YouTube-csatornáján.
Gereben Ferenccel, az Országos Széchényi Könyvtár olvasáskutatási műhelyének munkatársával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárával a Kortárs Online oldalán készített interjút Argejó Éva. A kutató mintegy ötven éve foglalkozik olvasásszociológiával, nemrég megjelent Boldogult olvasókoromban című kötetével kapcsolatban szóba került a hazai olvasáskultúra, a versek szerepe, az értékrendváltozások lenyomata az olvasási szokásokban, de kitekintést kapunk a határon túli magyarság olvasási szokásaira is.
Kommentársorozatot indított az ELTE Eötvös Kiadó Dante Isteni színjáték című művéhez. Az első kötet Komédia I. Pokol címmel már megjelent, és készül a folytatás. A kötetről Kelemen János Széchenyi-díjas filozófust, italianistát, Dante-kutatót, a kötet szerkesztőjét kérdezte Jánossy Lajos a Litera oldalán.