– Hogyan jött a Greendex ötlete?
– Augusztusban kerültem a portálhoz, de kampánystratégiával és marketinggel foglalkozó szakemberek már hónapokkal ezelőtt gondolkodtak azon, hogy el kellene indítani ezt az oldalt. Azzal szembesültek, hogy ha zöldüzeneteket, környezetvédelmi kampányokat szerettek volna közölni a médiában, akkor az ismertebb portálokon csak kis terjedelmű cikkek születtek, a kimondottan zöldtémákra szakosodott lapoknak pedig kicsi az olvasottságuk. Így kitalálták, hogy létrehozzuk a Greendexet, ami Magyarországon az egyetlen ilyen jellegű portál. A missziónk, hogy pozitív gondolkodásra és cselekvésre ösztönözzük az embereket ahelyett, hogy világvége-hangulatot generálunk. Nem gondolom jónak a „minden mindegy” hozzáállást és azt, hogy egyesek a Föld rákos daganatának tartják az emberiséget. Ezen változtatni szeretnénk, a klímaszorongás elleni fellépésre törekszünk.
– Egyre több hírportál indít zöldrovatot, mindenki felismeri a fenntarthatóság fontosságát. A Greendex hogyan közelíti meg ezt a témát? Mi a sajátossága, miben különbözik a többitől? Mi a brandje, ha nevezhetjük így?
– Nálunk a szakmaitól a könnyedebbekig minden, a fenntarthatósággal kapcsolatos téma előfordul, így a nagyközönség mellett a szakemberek is megtalálják a számukra kellően színvonalas cikkeket. A fenntarthatóság mindenkin, az egyénen is múlik, ezért fontos, hogy a könnyedebb írások is eljussanak mindenkihez. Bulvárszintre nem visszük le a zöldtematikát, de nagyjából minden más jöhet.
– A közelmúltban politikai táborok mentén kezdett kettéválni a környezetvédelem ügye. Roger Scruton és a hozzá hasonló konzervatívok a lokalitásból, a hazaszeretetből, a helyi közösség önvédelmi igényéből és szabályozó szándékából vezetik le a tennivalókat, míg a nagy, többnyire baloldali elkötelezettségű nemzetközi zöldmozgalmak a globális térben harcolnak a környezetkárosítás ellen. Ebben a vitában hova teszi magát a Greendex, akar-e foglalkozni egyáltalán ilyen jellegű elvi kérdésekkel?
– Nem szeretnénk aktuálpolitikai csatározások színterévé válni, de vannak olyan témák, melyek zöldszempontból megkerülhetetlenek. A kiegyensúlyozott tájékoztatás hívei vagyunk, pró és kontra érvekkel szeretnénk bemutatni az eseményeket, ezáltal szívesen foglalkoznánk ilyen jellegű elvi kérdésekkel is. Globális színtéren harcoló szervezetek mellé is oda tudunk állni, de a konzervatív irányból jövő gondolatokat is magunkénak érezzük. Azt valljuk, hogy az egyén képes a cselekvésre, és hogy a saját környezetében is változásokat érhet el. Nálunk helye van mindkét álláspontnak.
– Mit tapasztal, hogyan viszonyulnak az emberek a környezetvédelem, a környezettudatosság kérdéséhez?
– Vannak olyan országok, amelyeknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzanak. Másutt viszont a környezettudatosság a civilizált viselkedés része. Azt látom, hogy nagyon hamar megtaláltuk az olvasóinkat: kezdetben a nők voltak többségben, majd két-három hónap elteltével a férfiak és az egyre fiatalabb korosztály irányába tolódott el a nézettség. Általában elmondható, hogy a nőket a gyermeknevelés és a család miatt jobban érdekli a téma. Nyugaton népszerű a környezetvédelem és a környezettudatosság ügye: a zöldmozgalmak, de a mértéktelen túlfogyasztás vagy a szennyező iparágak kitelepítésének ötlete is tőlük ered. Szerintem összességében nem állunk rosszabbul a nyugat-európai országoknál.
– Egy korábbi interjújában úgy fogalmazott: cselekvésre, gondolkodásra szeretnék biztatni az olvasóikat. Miben nyilvánul ez meg?
– Fontos, hogy a Greendex a civil szervezetekhez, egyesületekhez hasonlóan közösségi élményt is nyújtson. Például szívesen szerveznénk vezetett túrákat, amelyeken biológusok osztanának meg érdekességeket a résztvevőkkel. Gondoltunk filmvetítésekre és olyan összejövetelekre, ahová el lehet hívni egy tekintélyes előadót. Majd a Covid után.
A teljes interjú a Hajónapló oldalán olvasható.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.