– Hogyan jött a Greendex ötlete?
– Augusztusban kerültem a portálhoz, de kampánystratégiával és marketinggel foglalkozó szakemberek már hónapokkal ezelőtt gondolkodtak azon, hogy el kellene indítani ezt az oldalt. Azzal szembesültek, hogy ha zöldüzeneteket, környezetvédelmi kampányokat szerettek volna közölni a médiában, akkor az ismertebb portálokon csak kis terjedelmű cikkek születtek, a kimondottan zöldtémákra szakosodott lapoknak pedig kicsi az olvasottságuk. Így kitalálták, hogy létrehozzuk a Greendexet, ami Magyarországon az egyetlen ilyen jellegű portál. A missziónk, hogy pozitív gondolkodásra és cselekvésre ösztönözzük az embereket ahelyett, hogy világvége-hangulatot generálunk. Nem gondolom jónak a „minden mindegy” hozzáállást és azt, hogy egyesek a Föld rákos daganatának tartják az emberiséget. Ezen változtatni szeretnénk, a klímaszorongás elleni fellépésre törekszünk.
– Egyre több hírportál indít zöldrovatot, mindenki felismeri a fenntarthatóság fontosságát. A Greendex hogyan közelíti meg ezt a témát? Mi a sajátossága, miben különbözik a többitől? Mi a brandje, ha nevezhetjük így?
– Nálunk a szakmaitól a könnyedebbekig minden, a fenntarthatósággal kapcsolatos téma előfordul, így a nagyközönség mellett a szakemberek is megtalálják a számukra kellően színvonalas cikkeket. A fenntarthatóság mindenkin, az egyénen is múlik, ezért fontos, hogy a könnyedebb írások is eljussanak mindenkihez. Bulvárszintre nem visszük le a zöldtematikát, de nagyjából minden más jöhet.
– A közelmúltban politikai táborok mentén kezdett kettéválni a környezetvédelem ügye. Roger Scruton és a hozzá hasonló konzervatívok a lokalitásból, a hazaszeretetből, a helyi közösség önvédelmi igényéből és szabályozó szándékából vezetik le a tennivalókat, míg a nagy, többnyire baloldali elkötelezettségű nemzetközi zöldmozgalmak a globális térben harcolnak a környezetkárosítás ellen. Ebben a vitában hova teszi magát a Greendex, akar-e foglalkozni egyáltalán ilyen jellegű elvi kérdésekkel?
– Nem szeretnénk aktuálpolitikai csatározások színterévé válni, de vannak olyan témák, melyek zöldszempontból megkerülhetetlenek. A kiegyensúlyozott tájékoztatás hívei vagyunk, pró és kontra érvekkel szeretnénk bemutatni az eseményeket, ezáltal szívesen foglalkoznánk ilyen jellegű elvi kérdésekkel is. Globális színtéren harcoló szervezetek mellé is oda tudunk állni, de a konzervatív irányból jövő gondolatokat is magunkénak érezzük. Azt valljuk, hogy az egyén képes a cselekvésre, és hogy a saját környezetében is változásokat érhet el. Nálunk helye van mindkét álláspontnak.
– Mit tapasztal, hogyan viszonyulnak az emberek a környezetvédelem, a környezettudatosság kérdéséhez?
– Vannak olyan országok, amelyeknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzanak. Másutt viszont a környezettudatosság a civilizált viselkedés része. Azt látom, hogy nagyon hamar megtaláltuk az olvasóinkat: kezdetben a nők voltak többségben, majd két-három hónap elteltével a férfiak és az egyre fiatalabb korosztály irányába tolódott el a nézettség. Általában elmondható, hogy a nőket a gyermeknevelés és a család miatt jobban érdekli a téma. Nyugaton népszerű a környezetvédelem és a környezettudatosság ügye: a zöldmozgalmak, de a mértéktelen túlfogyasztás vagy a szennyező iparágak kitelepítésének ötlete is tőlük ered. Szerintem összességében nem állunk rosszabbul a nyugat-európai országoknál.
– Egy korábbi interjújában úgy fogalmazott: cselekvésre, gondolkodásra szeretnék biztatni az olvasóikat. Miben nyilvánul ez meg?
– Fontos, hogy a Greendex a civil szervezetekhez, egyesületekhez hasonlóan közösségi élményt is nyújtson. Például szívesen szerveznénk vezetett túrákat, amelyeken biológusok osztanának meg érdekességeket a résztvevőkkel. Gondoltunk filmvetítésekre és olyan összejövetelekre, ahová el lehet hívni egy tekintélyes előadót. Majd a Covid után.
A teljes interjú a Hajónapló oldalán olvasható.
George Volceanov 1956-ban született Bukarestben. Műfordító, lexikográfus és szerkesztő, aki több mint hatvan kötetet fordított románra angol, illetve magyar nyelvről. Nemrég gondozásában és koordinálásával jelent meg a teljes Shakespeare-életmű román nyelven. Magyar nyelvről többek között Kassák Lajos, Petri György, Rejtő Jenő, Esterházy Péter, Zalán Tibor, Thuróczy Katalin írásait fordította. A Helikon folyóiratban Márton Evelin beszélgetett vele.
Egész évben különleges centenáriumi ünnepséggel készül a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és a Juhász Anna Irodalmi Szalon szervezésében megvalósuló programsorozat, melynek első online eseményén Juhász Anna Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel, egyetemi docenssel Pilinszky költészetének kapcsolódási pontjairól beszélgetett
A MÁV Szimfonikus Zenekar Kesselyák Gergely vezényletével Szőcs Géza költő, író emlékére online koncertet ad február 3-án, 19.00 órakor a Zeneakadémián. A hangverseny ingyenesen megtekinthető a zenekar YouTube-csatornáján.
Gereben Ferenccel, az Országos Széchényi Könyvtár olvasáskutatási műhelyének munkatársával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárával a Kortárs Online oldalán készített interjút Argejó Éva. A kutató mintegy ötven éve foglalkozik olvasásszociológiával, nemrég megjelent Boldogult olvasókoromban című kötetével kapcsolatban szóba került a hazai olvasáskultúra, a versek szerepe, az értékrendváltozások lenyomata az olvasási szokásokban, de kitekintést kapunk a határon túli magyarság olvasási szokásaira is.
Kommentársorozatot indított az ELTE Eötvös Kiadó Dante Isteni színjáték című művéhez. Az első kötet Komédia I. Pokol címmel már megjelent, és készül a folytatás. A kötetről Kelemen János Széchenyi-díjas filozófust, italianistát, Dante-kutatót, a kötet szerkesztőjét kérdezte Jánossy Lajos a Litera oldalán.