– Honnan ered nálad az olvasás szeretete?
–- Talán a családi minta is befolyásolta, hogy olvasóvá váltam, hiszen az apukám is hatalmas könyvmoly: rendszeresen könyvtárba jár, és biztosan elolvas hetente két-három könyvet. Azonban ami még ennél is meghatározóbb, az a Harry Potter. Amikor 12-13 évesen találkoztam ezzel a történettel, épp azokkal a helyzetekkel küzdöttem, mint a sorozat hősei. Nagy váltást hozott az életembe: menedéket jelentett.
– Milyen viszonyban voltál a kötelezőkkel?
– Úgy gondolom, hogy az alsós olvasmányokkal még nincs gond, A Pál utcai fiúkat általában szeretik a gyerekek, felső tagozatban azonban sok olvasót elveszítünk, mivel a kötelező olvasmányok világába nem tudnak belehelyezkedni a diákok. A mai fiatalok számára, akik az interneten szocializálódtak, dupla kihívást jelent, hogy lelassuljanak egy könyvhöz és képesek legyenek elmélyedni egy adott történetben. Nekem talán azért volt könnyebb megbirkózni ezekkel az olvasmányokkal, mert addigra én már megismertem azt a flow-élményt, amit egy könyv olvasása ad. Még ha az adott történet nem is fogott meg annyira, vitt tovább a tudat, hogy talán legközelebb majd olyan következik, ami újra beránt.
– Kik határozták meg az irodalomhoz való viszonyodat?
– A szülői minta mellett a tanárok szerepe is nagyon fontos: rajtuk is áll vagy bukik, hogy valaki olvasó lesz-e. Nekem szerencsém volt: a kiskunhalasi Bibó István Gimnáziumban két remek tanárom is volt Palásti Károly és Hegedűs Katalin személyében, akik nagyban meghatározták az irodalomhoz való viszonyomat. Hasonlóan fontos volt Szerb Antal. Az érettségire készülve véletlenül bukkantam rá az otthoni könyvespolcunkon a Magyar irodalomtörténet című művére, ami ráébresztett arra, hogy az írók is esendő, érző emberek, akik nem elefántcsonttoronyban alkotnak, hanem az őket ért tapasztalatokat próbálják közvetíteni. Szerb Antal humora, intelligenciája és szellemessége nagyon megfogott akkor, neki köszönhetően szerettem meg az irodalmat. Az Utas és holdvilág pedig életem egyik legmeghatározóbb olvasmánya, évente újra előveszem. Úgy gondolom, hogy ha Szerb Antal nem hal meg olyan korán, képes lett volna megváltoztatni az irodalomoktatás szemléletét.
– Nyilatkoztad, hogy szereted a műveket az irodalomtörténet felől megközelíteni.
– Szerintem a szerző és a mű nem elválasztható egymástól, mivel az író mindig a saját tapasztalatából vagy fantáziájából dolgozik. Úgy gondolom, hogy könnyebb kapcsolódni egy adott műhöz, ha meglátjuk mögötte az embert, aki létrehozta. Hemingway műveit például nagyon nehezen tudtam befogadni egészen addig, amíg meg nem ismertem az élettörténetét. Onnantól megértettem, hogy bizonyos motívumok miért jelennek meg a könyveiben.
A teljes interjú a Kultúra oldalán olvasható.
Kulturális öngondoskodás, szövetség, közösségépítés, válságálló struktúra kialakítása – ilyen kulcsszavak köré épül Demeter Szilárd vezetői koncepciója, melyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt.
Bánatot váltunk szerelemre – ezzel az idézettel szólította meg a Nagy László és Szécsi Margit szerelemtörténetét és kicsit élettörténetét is felidéző műsor a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Juhász Anna, Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik közreműködésével az irodalom iránt érdeklődőket november 29-én, a MOMKult Kupolatermében. A program egyik apropója, hogy idén lenne 95 éves Szécsi Margit költő, és 45 éve halt meg Nagy László költő.
Vajon miként rezonál a Kárpát-medence és a diaszpóra kortárs magyar festőművészeinek lelkében a kétezer éves téma, Krisztus születésének misztériuma? Milyen képi világot álmodnak vászonra ma, 2023-ban, megidézve a szent szöveget? Ezekben a kérdésekben fogalmazódott meg a Krisztus-kiállítás létrehozásának alapgondolata.
Díjátadó gálára invitálja az irodalomkedvelőket a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál, ahol a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlására irodalmi díjat vehet át két író-költő. A díjazottak kilétét a december 1-jén – 18 órától – tartandó gálán fedi fel a Tegnap.ma két alapító főszerkesztője, Döme Barbara és Király Farkas a Kello Tankönyvcentrumban.
A Magyar Írószövetség, az Orpheusz Kiadó és az Arany János Alapítvány kettős könyvbemutatóra invitálja az érdeklődő közönséget, melynek keretében Tallián Mariann Törvényen kívüliek és Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötete kerül a fókuszba. A két alkotó – és Rózsássy Barbara szerkesztő – már több közös projektben is részt vett, nevükhöz tucatnyi versszínházi előadás köthető.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.