Színjátékok, énekek és ünnepek a XVII–XVIII. századi magyarországi iskolakultúrából. A szerző, Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész régóta kutatja az iskoladrámák műfaját, történetét. Könyvében együtt vizsgálja a kronoszt, vagyis az emberi időt, a kairosszal, az istenivel. Előbbi összefüggésében adja közre – többek között – Friz András Szigeti Zrínyi Miklós című drámáját, utóbbiban például a csíksomlyói passiót vagy a karácsonyi játékokat. Megtudhatjuk, milyen iskoladrámák születtek Szent László király alakjáról és milyen műveket írtak gróf Grassalkovich Antalnak vagy az Esterházy-család egyes tagjainak. A könyv tanítói, nevelői szándékán túl jó ismeretterjesztő és egyben szórakoztató olvasmány is. A kötet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának megbízásából készült, kiadja az MMA Kiadó.
Nem akármilyen vállalkozásba kezdett a szerző, amikor az iskoladrámák kutatását tűzte ki célul maga elé. Óriási anyagról van szó, hiszen Medgyesy S. Norbert a 16. század végétől a 18. század végéig követi figyelemmel a művek kialakulását, szerepét, hatását. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Történelemelméleti Tanszék vezetője 1996 óta foglalkozik ezzel a témával. Az MTA BTK Régi Magyar Dráma Kutatócsoport tagjaként kezdte a munkát, ma már az iskoladrámák egyik legjobb magyarországi szakértője. Témaválasztása különösen mostanában nagyon aktuális. Nem kicsi a kihívás ugyanis azon szakemberek és szülők előtt, akik a klasszikus műveltség kulturális kincseit szeretnék átadni a fiatalabb korosztálynak. Mit tanítsunk meg a gyerekeknek? Mi érthető számukra? Mi az, amit nem unnak meg és mit hasznosíthatnak a későbbi életük során?
A válasz a kötet elolvasása után adja magát. Például az iskoladrámákat.
A teljes könyvismertető a Magyar Művészeti Akadémia oldalán olvasható.
A magyar kultúra hete alkalmából Cigánd Városi Művelődési Központja író-költő pályázatot hirdet. A pályázatra személyenként egy-egy verssel és maximum 5 oldal terjedelmű prózai elbeszéléssel lehet nevezni szabadon választott témában.
„Már indulása, majd első kötetei is valóságos paradigmaváltást jelentettek. Hatása messze túlterjedt a költői iskolákon, műhelyeken és az országhatárokon” – ilyen és ehhez hasonló gondolatok csalogatták az irodalomkedvelő közönséget csütörtök este az Írók Boltjába, ahol Korpa Tamás Balázs Imre Józseffel, a Szőcs Géza: Összegyűjtött versek szerkesztőjével beszélgetett a költő hetvenedik születésnapja alkalmából megjelent kiadványról és mindarról, amit Szőcs Géza akarva-akaratlanul itt hagyott nekünk, mindenkori olvasóknak.
A Térségi Kulturális Szolgáltatások Mintaprogram jóvoltából ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Pilismaróton mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Kertész Dávid – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
2023 őszén Összegyűjtött versek címmel jelent meg Szőcs Géza munkásságának egyedülálló gyűjteménye, amelyet 2024. február 1-jén, csütörtökön, 17 órakor az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45.) mutatnak be. A kötet szerkesztőjével, Balázs Imre Józseffel Korpa Tamás beszélget.
A Térségi Kulturális Szolgáltatások Mintaprogramban a tavalyi budapesti Ünnepi könyvhét alkalmából megjelent Helyőrség.ma antológia is körbejárja Magyarország különböző területeit, ahol a szöveggyűjteményben szereplő negyvenkét fiatal szerző valamelyikével biztosan találkozhat az érdeklődő közönség.
A mai nap ünnep az unitáriusoknak. Ez a nap egyházuk születésnapja, de ünnep nekünk, magyaroknak is, idebenn és odakünn, hiszen 456 évvel ezelőtt a Tündérkert ezen a napon mutatott példát a világnak vallási türelemből és lelkiismereti szabadságból. Olyan példát, minőt amerikai barátaink a Függetlenségi nyilatkozattal csak 1776-ban, a franciák pedig az Emberi és polgári jogok nyilatkozatával csak 1789-ben tudtak fölmutatni. 1568-ban Tordán a tekintetes erdélyi karok és rendek kijelentették, hogy „ki-ki tartsa meg hitét, amelyet akar, az új és a régi szertartásokkal, megengedjük, hogy hitük ügyében azt tegyék, ami nekik tetszik, de bárkinek a sérelme nélkül.”