Nehéz pátosz nélkül beszélni arról, ami tegnap Sepsiszentgyörgyön történt: erre az augusztus huszadikára úgy fogunk emlékezni, mint az erdélyi István, a király megszületésére. A rockopera főszerepeit játszó ifjú művészek többsége még a világon sem volt a mű létrejöttének idején, így a hagyományosnak számító és jól ismert alakítások helyett egészen új, modern és őszintén átélt megformálásokat láthattunk a színpadon.
Kiemelkedő alakítást láthattunk Farkas Lórándtól, aki elképesztően kifejező és letisztult módon formálta meg Istvánt, Baricz Gergő professzionális zenei és színészi teljesítményt nyújtva zseniális Koppány volt, Zöldi Lara hangjában az eredetiség és a modernség ötvöződött, Szabó Enikő Saroltként lehengerlően játszott, Oláh-Badi Alpár, Laczkó Vass Róbert és Lőfi Gellért mint Főurak lenyűgözőek voltak, valamint maradandót alkotott a Regösök megformálásával Demeter Elemér, Ferencz Csaba, Tókos Csongor és Szép Gyula Bálint is.
A nagyprodukció produceri, valamint rendezői szempontból is professzionális volt: a látvány, a zenei élmény és a koreográfia együttesen alkották meg az előadás egyedülállóan katartikus összhatását.
Kegyetlen és őszinte üzenet ez mindazok számára, akik a magyarság jövőjéről és sorsáról a ma oly sokat propagált európai értékek mentén próbálnak gondolkodni: Erdélyre számíthat a nemzet.
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.