Március 11-én döntést hozott a kormány: a koronavírus-járvány terjedésének megelőzésére rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére, és megtiltotta a száz főnél nagyobb beltéri, valamint az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását. Az új helyzet különösen érzékenyen érintette a vidéki színházakat, hiszen elmaradtak a tervezett új bemutatók, a műsoron szereplő előadások, a nyári fesztiválok és a lekötött vendégjátékok is, mindez a bevételek kiesését is magával hozta. Mit csinál a színház az ínséges időben?
A direktorok, a rendezők, a színművészek, a marketinges és a kommunikációs területen dolgozó munkatársak bámulatos kreativitással és gyorsasággal reagáltak a megváltozott körülményekre: online közvetítéseket, versszínházat, mesesorozatot indítottak, közösségépítő és közönségmegtartó programokat szerveztek, szájmaszkvarrásba kezdtek, miközben a művészeti alkotómunka helyszíne a színpadról átkerült a nappalikba. Négy vidéki színház vezetője bővebb beszámolót ad az elmúlt egy hónap történéseiről.
Kacsur András, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója elmondta, hogy mint minden színházat Ukrajnában, a beregszászi társulatot is érzékenyen érintette a koronavírus terjedése: március 12-én még megtarthatták előadásukat a stúdióteremben, de aznap központi döntés született, hogy tömegrendezvények nem lehetnek a közeljövőben. Az előző hónap közepén elmaradt az immár hagyománnyá vált, Petőfi-szobor előtti megemlékezés.
Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója szerint a járvány terjedésének lassítása érdekében meghozott rendeletek rávilágítottak a színházi alapigazságra: közönség nélkül nincsen színház. Csíkszeredában is a tehetetlenség és a bizonytalanság érzése lett úrrá a társulat tagjain, de megingathatatlan a reményük abban, hogy a hirtelen rájuk szakadt állapotnak hamarosan vége lesz. Az alkotói munka felfüggesztéséről az önkormányzati rendeletből értesültek, ezért a III. Richárd című előadásuk próbáit egyik napról a másikra abbahagyták.
Március második hete óta intézménylátogatási tilalom van érvényben Kassán, a Thália Színházban. Czajlik József, a teátrum igazgatója elmondta, hogy munkatársaik csak külön-külön jelenhetnek meg a színházban: egy irodában, ugyanazon időpontban csak egy dolgozó tartózkodhat, ezért az intézményben történő konkrét megjelenéseket előre egyeztetik. A vonatkozó szlovák törvények szerint nem mindenki vihette haza a munkát. A HR-részlegnek például tilos a munkavállalókat érintő iratokat kivinni az épületből, sőt a saját irodájukból is. A műszaki dolgozók főként karbantartási munkákat végeznek, a színművészek pedig otthon készülnek az új bemutatóra, átismétlik a repertoár-előadások szövegeit, és online tartalmakat gyártanak. A színház vezetése rendszeresen tartja a kapcsolatot társulatának tagjaival, üzletfeleivel és a külsős kollégákkal is. Jelenleg körülbelül tizenötmillió forint bevételkiesésnél tartanak, és ez a szám napról napra növekszik.
Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója egyenesen teátrumellenes tevékenységnek tartja az előadások online megosztását. A koronavírus terjedése a működésük lényegét érinti, és több ezer éves munkamódszerük alkalmazását teszi lehetetlenné. Arra, hogy a közönségükkel miként folytatódik kapcsolatuk, csak a járvány elvonulását követően adhat választ.
A teljes riport az Országút folyóirat online kiadásában olvasható.
Harminckilenc esztendősen, 2024. január 2-án méltósággal viselt, gyors lefolyású betegség következményeképp elhunyt Futaki Attila, a kortárs képregény Magyarországon és külföldön is rendszeresen publikáló, meghatározó alakja. A gyászhírt családja közölte a prae.hu művészeti portállal.
A 2010. novemberében alapított, budapesti székhelyű irodalmi műhely, a Juhász Anna Irodalmi Szalon 2024. januárjában új helyszínre költözik. Az irodalmi hagyomány jegyében létrejött közösség célja a kezdetektől a kortárs és hagyományos, klasszikus irodalom szerelmeseinek felolvasószínházzal, beszélgetéssel, zenével - közösségben létezni. A havonta megrendezendő összejövetelek Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser ötlete alapján és házigazdaságával valósulnak meg immár 14 éve.
„Az idő igaz” címmel könyvet küldött a jövőbe a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ). A Petőfi-bicentenárium zárásaként elhelyezett időkapszulába Petőfi versei mellé ma is élő költők műveit válogatták be.
A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 12. havi, friss száma – akárcsak az előzők – száz oldalon kínál olvasnivalót.
Isten kezében című versének újraközlésével a 130 éve született barcasági poéta, Bartalis János előtt tiszteleg a szerkesztőség, a decemberi lapszám további költői: a temesvári Eszteró István, a székelyudvarhelyi Nagyálmos Ildikó, a micskei Oláh József és a marosvásárhelyi Márton Károly.
Verskarácsonyfával segíti Viola Szandra író, költő a sukorói Vadmadárkórházat, és segíthetjük mi is, ha megvásároljuk a magyar költők soraival ékesített díszek valamelyikét. A verskarácsonyfa-állítás hagyományát még 2014-ben indította el Viola Szandra a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. Azóta pedig olyan impozáns helyszínek adtak neki otthont, mint az irodalmi és történelmi múltjáról méltán híres Centrál kávéház. A verskarácsonyfán klasszikus és kortárs versek egyaránt megtalálhatók, amelyek olvasgatása az ünnepek valódi átélését is segítheti.
„Elismerésre és főhajtásra méltó az a kezdeményezés, amit Döme Barbara és Király Farkas a Tegnap.ma portállal csinál. Felismerték azt, hogy van egy hiátus ebben a szakmában, mégpedig az, hogy hosszú távon és szisztematikusan rögzítsék a kortárs magyar írókat, költőket, hangban, képben, alkotásaikkal együtt. Az ő kitartó, sziszifuszi munkájuknak köszönhetően összeáll egy olyan archívum, nemzeti közkincs, amit nemcsak mi magunk fogunk használni, hanem reménységünk szerint az utókor is”
Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol a teltházas díszterem irodalomkedvelő közönsége egy sokoldalúan alkotó házaspár, Tallián Mariann színművész, író és Lázár Balázs színművész, költő, a Törvényen kívüliek és Karanté(ny)ek című, legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Az est felvezetésében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége.
Új kiállítás nyílt december 1-jén a Magyarság Háza Galériában Krisztus születésének misztériuma címmel. Alapvetően Lukács evangéliuma révén, a festészet eszközeivel kapcsolódtak a művészek Krisztushoz, a születéshez és a misztériumhoz.