Helyőrség: Körkép a külhoni magyar színházak helyzetéről az Országút folyóiratban

2020. május 07., 08:55

Ínséges időben címmel kétrészes tudósítást közöl az Országút című kulturális folyóirat online kiadása, amelyben a színházak működésével kapcsolatos kérdésekre válaszolnak az intézmények vezetői. Az első részben beszámolók olvashatók Kaposvárról, Veszprémből, Dunaújvárosból, Szegedről, a másodikban megszólal négy határon túli magyar színház vezetője is. Oláh Zsolt írása az Országút folyóiratban.

Színházi nézőtér Forrás: Országút

Március 11-én döntést hozott a kormány: a koronavírus-járvány terjedésének megelőzésére rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére, és megtiltotta a száz főnél nagyobb beltéri, valamint az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását. Az új helyzet különösen érzékenyen érintette a vidéki színházakat, hiszen elmaradtak a tervezett új bemutatók, a műsoron szereplő előadások, a nyári fesztiválok és a lekötött vendégjátékok is, mindez a bevételek kiesését is magával hozta. Mit csinál a színház az ínséges időben?

A direktorok, a rendezők, a színművészek, a marketinges és a kommunikációs területen dolgozó munkatársak bámulatos kreativitással és gyorsasággal reagáltak a megváltozott körülményekre: online közvetítéseket, versszínházat, mesesorozatot indítottak, közösségépítő és közönségmegtartó programokat szerveztek, szájmaszkvarrásba kezdtek, miközben a művészeti alkotómunka helyszíne a színpadról átkerült a nappalikba. Négy vidéki színház vezetője bővebb beszámolót ad az elmúlt egy hónap történéseiről.

Kacsur András, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója elmondta, hogy mint minden színházat Ukrajnában, a beregszászi társulatot is érzékenyen érintette a koronavírus terjedése: március 12-én még megtarthatták előadásukat a stúdióteremben, de aznap központi döntés született, hogy tömegrendezvények nem lehetnek a közeljövőben. Az előző hónap közepén elmaradt az immár hagyománnyá vált, Petőfi-szobor előtti megemlékezés.

Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója szerint a járvány terjedésének lassítása érdekében meghozott rendeletek rávilágítottak a színházi alapigazságra: közönség nélkül nincsen színház. Csíkszeredában is a tehetetlenség és a bizonytalanság érzése lett úrrá a társulat tagjain, de megingathatatlan a reményük abban, hogy a hirtelen rájuk szakadt állapotnak hamarosan vége lesz. Az alkotói munka felfüggesztéséről az önkormányzati rendeletből értesültek, ezért a III. Richárd című előadásuk próbáit egyik napról a másikra abbahagyták.

Március második hete óta intézménylátogatási tilalom van érvényben Kassán, a Thália Színházban. Czajlik József, a teátrum igazgatója elmondta, hogy munkatársaik csak külön-külön jelenhetnek meg a színházban: egy irodában, ugyanazon időpontban csak egy dolgozó tartózkodhat, ezért az intézményben történő konkrét megjelenéseket előre egyeztetik. A vonatkozó szlovák törvények szerint nem mindenki vihette haza a munkát. A HR-részlegnek például tilos a munkavállalókat érintő iratokat kivinni az épületből, sőt a saját irodájukból is. A műszaki dolgozók főként karbantartási munkákat végeznek, a színművészek pedig otthon készülnek az új bemutatóra, átismétlik a repertoár-előadások szövegeit, és online tartalmakat gyártanak. A színház vezetése rendszeresen tartja a kapcsolatot társulatának tagjaival, üzletfeleivel és a külsős kollégákkal is. Jelenleg körülbelül tizenötmillió forint bevételkiesésnél tartanak, és ez a szám napról napra növekszik.

Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója egyenesen teátrumellenes tevékenységnek tartja az előadások online megosztását. A koronavírus terjedése a működésük lényegét érinti, és több ezer éves munkamódszerük alkalmazását teszi lehetetlenné. Arra, hogy a közönségükkel miként folytatódik kapcsolatuk, csak a járvány elvonulását követően adhat választ.

 

A teljes riport az Országút folyóirat online kiadásában olvasható.