A 2020 tavaszán közzétett felhívás keretében a múzeum a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) Hangoskönyvek című projektjéhez, irodalmi alkotások felolvasására keresett gyakorlattal rendelkező előadóművészeket, színházi társulati tagokat. A több mint négyszáz pályázóból végül hatvanan vettek részt a munkában: a kortárs műveket olyan kiváló színészek előadásában hallgathatjuk, mint például Balsai Móni, Gryllus Dorka, Hirtling István, Kamarás Iván vagy Simon Kornél.
Ötvenhét ismert magyar szerzőtől átlagosan kétórányi próza került kiválogatásra, melyek között szerepelnek kisregények és novellák is. A műveket a PIM a DIA munkatársaival közösen, szakértők bevonásával választotta ki, a szerzők élő vagy 1985 után elhunyt DIA-tagok, valamint Térey-ösztöndíjas alkotók. A hangoskönyvek között megtaláljuk többek között Bartis Attila, Bodor Ádám, Háy János, Rakovszky Zsuzsa és Térey János írásait is.
Az elmúlt hónapokban otthoni körülmények között rögzített, majd professzionális utómunkával, magas színvonalon elkészült irodalmi felolvasásokat a múzeum december 1-jétől folyamatosan a YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán teszi közzé, továbbá a felvételek elérhetők a DIA honlapjáról is.
A jelentkezők kiválasztását és a szövegek kiosztását a PIM által felkért szakmai bizottság végezte, az elbírálásnál előnyt élveztek azok, akik a művészeti intézmények zárva tartása idejére munka nélkül maradtak vagy többgyermekes szülők. A projekt szakmai vezetője Cseicsner Otília dramaturg volt.
A felvételek teljes számban elérhetők a DIA honlapjáról, a Hangoskönyvek menüpont alatt: DIA
A PIM YouTube-csatornájára folyamatosan kerülnek fel a hangfelvételek: PIM Youtube
Volt valami mágikus a november 15-i estén, a Bartók Béla úton, ahol a kis kávéház roskadásig megtelt emberekkel az Irodalmi Szalon 13. születésnapjának tiszteletére. A legjobb szó valóban a mágikus; és milyen találó, hogy ezen a jeles ünnepen épp a mágikus realizmus egyik legnagyobb képviselője, Julio Cortázar argentin író kerülhetett reflektorfénybe.
Hat napon át ismét a spanyol filmeké lesz a főszerep az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A nagy hagyományú spanyol filmhéten, november 21. és 26. között tíz alkotást mutatnak be, amelyet a mozi idén is a spanyol nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködésben valósít meg.
Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 11. havi száma – akárcsak az előző, az októberi – megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, amelynek elfojtása a szovjet csapatok novemberi eleji bevonulásával vette kezdetét, majd az azt követő megtorlásokba torkollott: részletek olvashatók a lapban Kopácsi Sándornak, Budapest egykori rendőrfőkapitányának visszaemlékezéseiből.
Új tagok felvételéről döntött a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) kedden Budapesten. A múzeumban tartott szavazással Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró is a testület tagjává vált.
November 13-án a magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol a hagyományokhoz hűen átadták a Lőrincze Lajos-díjat, a Deme László-díjat, a Maróti István-emlékérmet, illetve az Anyanyelvápolók Szövetsége 2023. évi országos pályázatának és A Magyar Nyelv Múzeuma Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázatának elismeréseit. Az ünnepi eseményen mutatták be Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is.
Demeter Szilárd legújabb, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című könyve többek között a magyar szabadság, a szülőföld, a haza, a hazatérés, valamint az indiánlét különféle motívumait járja körül.
A Magyarság Háza Irodalmi Szalonja újabb egykötetes kortárs szerzőt látott vendégül: Shrek Tímea kárpátaljai íróval Kalocsai Andrea műsorvezető beszélgetett. A szerző Halott föld ez című kötetének bemutatója többek között a kárpátaljai lét, a pedagógusi szerepkör, illetve a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború témáját is érintette.
Az idén 66. alkalommal megrendezett Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron folytatódott a magyar irodalom széles körű bemutatása és népszerűsítése. A belgrádi székhelyű ALMA kiadó gondozásában újabb magyar prózai és lírai művek láttak napvilágot, emellett pedig több magyar szépirodalmi szerző is szerb irodalmi díjakat vehetett át.